A közösség által támogatott mezőgazdaság története

A közösség által támogatott mezőgazdaság Japánban és Németországban egymástól függetlenül indult el az 1960-as években. Japánban a TEIKEI mozgalom hozta össze azokat a háziasszonyokat, akik szerettek volna családjuk asztalára ismert eredetű, egészséges élelmiszert tenni- ennek érdekében pedig vásárlói csoportokban tömörülve kerestek fel kistermelőket, akikkel szoros együttműködésben alakultak ki az első termelői- fogyasztói közösségek. Mindenközben Németországban a Rudolf Steiner által életre hívott biodinamikus mezőgazdasági szemléletmód és az erre építő közösségekben indult európai útjára a közösség által támogatott mezőgazdaság: A kisközösségben együtt élő, mezőgazdasággal nem foglalkozó családok közösségi földvásárlással és termelők foglalkoztatásával jutottak minden héten friss élelmiszerhez.

A kezdeti lépések után a közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mozgalommá nőtte ki magát, ahol a fogyasztók közvetlenül felelősséget vállalnak a mezőgazdasági termelés anyagi és társadalmi vonatkozásaiban. Ennek a rendszernek a sajátossága, hogy a fogyasztók nem közvetlenül a termékért, hanem a termelő munkájáért és a termelés költségeiért fizetnek;  szemben a globalizált élelmiszerkereskedelemmel, ahol a termelő gyakran nem részesedik a termelést fedezni képes haszonból.

Az első ma is elterjedt előfizetéses dobozrendszer Svájcban indult el az 1980- as években és innen terjedt tovább Amerikába majd Franciaországba. A közösség által támogatott mezőgazdaság egyik legismertebb elnevezése a CSA (Community Supported Agriculture) az angol nyelvből, feltehetőleg Amerikából származik; míg a francia AMAP(Association pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne)  elnevezés a mozgalomnak arra  törekvésére utal, hogy megmentse a kis családi gazdaságokat.

A közösség által támogatott mezőgazdaság mára egy világszerte több ezer gazdaságot támogató és fenntartó mozgalommá nőtte ki magát. Bár az értékesített termékek skálája, a fogyasztói elköteleződés és részvétel mértéke országonként, sőt, gazdaságonként eltér, törekvéseikben sok közös vonás található:

  • A mezőgazdaság negatív környezeti hatásainak csökkentése az ökologikus mezőgazdaság előnyben részesítésével, a széles terményskálával és a szállítási távolságok csökkentésével
  • A fogyasztói szokások alkalmazkodása a szezonális lehetőségekhez, egészséges étkezési szokások kialakítása
  • Az élelmiszerellátás átláthatóvá és megbízhatóvá tétele
  • Szolidaritás a közösség tagjai és a termelő között, valamint a közösségen belül

Felhasznált források:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s