A közösség által támogatott mezőgazdaság úttörőjének számító Japánban a TEIKEI mozgalom mára több mint 14 millió tagot számlál, a Japán háztartások 22%- a tagja valamilyen termelői- fogyasztói közösségnek. A mozgalom alapvető célkitűzése egy olyan élelmiszerlánc létrehozása volt, amely független a hagyományos kereskedelemtől és erősíti a helyi közösségeket. A nagyipari mezőgazdaságot, a környezetszennyezést, a különböző nem kívánt adalékanyagokat elítélő TEIKEI mozgalom megalapozta a Japán ökológiai mezőgazdaság kialakulását, a két mozgalom a mai napig szoros összefonódásban működik az országban. Ellentétben egyéb külföldi kezdeményezésekkel , a TEIKEI mozgalom közösségi szerepe az élelmiszerellátáson túl az élet több területére is kiterjed, mint az egészségügy, az oktatás vagy a lakhatás.
A Japán TEIKEI mozgalom alapelvei:
- Kölcsönös segítségnyújtás elve: Mind a fogyasztók, mind a termelők egymás megértésére és segítésére irányuló törekvése
- Célzott termelés elve: A lehető legnagyobb változatosságú és kiemelkedő minőségű élelmiszerek termelésének ösztönzése a gazdaság termelési kapacitásának határain belül
- Termékelfogadás elve: Előleges egyeztetés után a fogyasztók elfogadják a termelő által kínált élelmiszert és főzési, étkezési szokásaikat is ehhez igazítják
- Közös ármeghatározás elve: Az árak kialakítása a termelők és fogyasztók közös megállapodása alapján történik, a termelés valódi költségeinek ismeretében
- Barátságok elmélyítésének elve: A baráti kapcsolatok elve megkönnyíti a termelők és fogyasztók közötti folyamatos kapcsolatot
- Az önálló elosztás elve: A termény elosztása a tagokra épít és lehetőleg visszaszorítja a hagyományos szállítási módszereket
- Demokratikus irányítás elve: A közösség a termelő és a fogyasztók bevonásával, kockázatmegosztás elvén működő döntéshozást gyakorol
- A tanulás elve: Arra bátorítja a tagokat, hogy elmélyítsék a barátságokat és a nem természet- beni javak kultúráját, ezzel gátolva, hogy a közösség kizárólag egy termék- kereskedelmi csoport legyen
- A megfelelő csoportnagyság elve: Mivel a fent említett alapelvek csak egy meghatározott csoportnagyság esetén tarthatók meg, a tervezési folyamatok során figyelembe kell venni a gazdaság eltartó képességét
- Állandó fejlődés elve: Arra bátorítja a közösség tagjait, hogy folyamatos fejlődés révén érjenek el ideális körülményeket mind a termelő, mind a fogyasztók részére, szem előtt tartva az ökológiai mezőgazdaságot és a természet közeli életmódot