november 2013 hónap bejegyzései

Csicsóka

A csicsóka más néven topinambur vagy indiánkrumpli Amerikából származó növény, amely az 1600-as években érkezett Franciaországba, majd egész Európában elterjedt. Bár megjelenésében a krumplira hasonlít, rendszertanilag az őszirózsafélék családjába, azon belül pedig a napraforgók nemzetségébe tartozik. Az évelő növény termesztése a haszonnövények közül az egyik legkönnyebb, szélsőséges talaj és időjárási viszonyok mellett is folyamatosan terem. Ha egyszer elültettük, már nehezen kiirtható, ezért gyakran a kert végében, vetésforgón kívül termesztik. A növény gumói ősztől folyamatosan gyűjthetők, a kemény fagyok sem ártanak meg nekik. Mivel minden gyomot kiírt maga körül és a talaj tápanyagtartalmára sem érzékeny, általában vegyszermentesen termelik.

A csicsóka kedvező élettani hatásai révén került az elmúlt években a figyelem középpontjába. Szemben a krumplival, amely a szénhidrátot a szervezetben gyorsan felszívódó keményítő formájában tárolja, a csicsóka a szénhidrátokat inulin formában tartalmazza. Az inulin a keményítőhöz képest alacsonyabb kalóriatartalmú szénhidrát, úgynevezett folyékony élelmi rost. A prebiotikumok egy fajtája, ami a gyomorban nem kerül megemésztésre, azonban kedvezően hat a gyomor bélflórájának, azaz a gyomorban élő baktériumok működésére, ezzel növelve a gyomor ellenálló képességét. Az inulin nem emeli a vércukorszintet, lebontásához nem szükséges inzulin,  ezért cukorbetegségben szenvedők is jól beilleszthetik étrendjükbe. A gyökérzöldségek közül a csicsóka kiemelkedő vas, kálium és réztartalommal rendelkezik. Érzékeny gyomrú embereknél a csicsóka fogyasztása kellemetlen puffadásos tüneteket okozhat, ezért érdemes vele először kisebb mennyiségben próbálkozni.

IMG_0300

A csicsóka ősztől kora tavaszig kapható, sárgás vagy pirosas héjú, rücskös gumó. Fogyasztás előtt megpucolni nem muszáj, azonban érdemes alaposan megmosni és körömkefével, fémdörzsivel átsikálni. Nyersen és főzve is fogyasztható, megpucolva és főzve azonban jobban emészthető, érzékeny gyomrúak ezt vegyék figyelembe. Semleges, kissé édeskés íze révén bármilyen más étellel, fűszerrel jól harmonizál. A krumplihoz képest hamar megfő, szétesik, ezért ajánlott lassú tűzön rövid ideig főzni vagy párolni. Vékonyra vágva nyersen készíthető belőle saláta, megfőzve krémleves, főzelék. Hagyományos ételeinkben helyettesíthetjük csicsókával a krumplit, jó alternatíva lehet fogyókúra, cukorbetegség esetén.

Receptek

Források: 1 2 3

Reklámok

Csicsókás Waldorf saláta

Hozzávalók

  • Csicsóka
  • Alma
  • Zellerszár levéllel vagy zellerlevél
  • Dió

Öntet

  • 1 tojássárgája
  • 1 evőkanál napraforgóolaj
  • 1 teáskanál almaecet

A csicsókát alaposan ledörzsöljük, megmossuk. Az almát, zellert és a csicsókát vékony szeletekre vágjuk vagy lereszeljük, összekeverjük. Az öntethez egy tojássárgájához folyamatos keverés mellett lassan hozzáöntjük az olajat majd az ecetet, kicsit megsózzuk. A salátát összekeverjük az öntettel, apróra vágott dióval tálaljuk.

Megjegyzés: Az öntet helyettesíthető majonézzel vagy natúr joghurttal is. Megjegyzés 2: Érzékeny gyomrúak pucolják meg a csicsókát és a vékonyra vágott szeleteket forrázzák le

IMG_0315

Rakott csicsóka spenóttal

Hozzávalók

  • fél kg csicsóka
  • 30 dkg friss spenót vagy egy csomag fagyasztott
  • 3 dl tejföl vagy jó minőségű, sűrű natúr joghurt
  • 100 gramm friss fehér sajt (juhtúró/ friss házi sajt/ feta/krémfehér sajt)
  • Reszelt sajt a tetejére

A csicsókát alaposan ledörzsöljük, megmossuk, majd bő vízben puhára főzzük vagy párolóedényben megpároljuk. A spenótot megmossuk és kevés olajon fokhagymával összeugrasztjuk. A tejfölt vagy joghurtot a friss sajttal simára keverjük. A megfőtt csicsókát szeletekre vágjuk, a párolt spenóttal és  a tejfölös keverékkel összekeverjük (vagy rétegezzük, mint a rakott krumplit), a tetejét megszórjuk sajttal és előmelegítette sütőben 180 fokon aranybarnára pirítjuk.

Megjegyzés: Érzékeny gyomrúak pucolják meg a csicsókát főzés előtt vagy után

IMG_0309

 

A GDP-n túl: Az ökológiai lábnyom

Az emberi élet és az emberi tevékenységek minden formája a természetes erőforrásoktól, a Föld biológiai eltartóképességétől függ. A fenntarthatóság megvalósulása érdekében elengedhetetlen, hogy a természeti erőforrások felhasználásának mértéke ne haladja meg azok regenerációs képességét. Az ökológiai lábnyom indexet Mathis Wackernagel az 1990-es évek elején dolgozta ki azzal a céllal, hogy a bolygónk által nyújtott természeti erőforrásokat és azok felhasználásának mértékét számszerűsíteni tudjuk.

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy egy egyén, egy termék vagy egy  közösség igényei  kielégítéséhez mekkora termőterület és vízterület szükséges. Mivel a gazdaság nemzetközileg működik, a fogyasztás hatásai nem állnak meg az országhatárnál: az ökológiai lábnyom mértékegysége ezért a globális hektár(gha). Az ökológiai lábnyom megmutatja az élelmiszer és a rostanyagok előállításához szükséges terület, az épületekhez és utakhoz szükséges terület, és az életvitel során felszabaduló káros anyagok hatástalanításához szükséges terület nagyságát (például a felszabadul széndioxid elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága). Az ökológiai lábnyom jól összevethető a Föld természetes önmegújító kapacitásával  is, azaz, hogy hány hektár termőföld áll rendelkezésre globálisan- így kimutatható, hogy egy egyén vagy egy közösség hány Földnyi területet igényelnének szükségleteik fenntartásához, ha mindenki úgy élne a Földön, mint ők.

kép

Az ökológiai lábnyom számításánál figyelembe vett területek és az azok által nyújtott erőforrások

Az 1970-es évek óta az emberiség több erőforrást használ évente, mint amit a Föld regenerálni képes, jelenleg 1,5 szer gyorsabban éljük fel az erőforrásokat, mint ahogy azok képesek regenerálódni.  A magyar lakosság ökológiai lábnyoma 3 gha/ fő, ami európai viszonylatban igen alacsonynak mondható, azonban ha a Föld egész lakossága úgy élne, mint a magyar átlag, így is több, mint másfél bolygóra lenne szükség.  Általánosságban elmondható, hogy a Föld szegényebb lakosai, az iparosodásban visszamaradt országok kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek; a fejlettebb országokban az ökológiai lábnyom pedig nagyban függ az egyéni fogyasztási szokások és a környezetvédelmi döntésektől.

Az erőforrásokon való túllövés, vagyis a  túlhalászat, az erdőborítás csökkenése, az édesvízkészletek kimerítése, a károsanyag kibocsájtás növekedése olyan környezeti és társadalmi problémákhoz vezetnek, mint a globális klímaváltozás, a természeti sokféleség csökkenése és  társadalmi feszültségek (éhezés, tömeges elvándorlás). A környezet eltartóképességén túllövő fogyasztás elsősorban a szegények néprétegeket érintik, akik az erőforráshiányból nem képesek kivásárolni magukat- mivel életmódjuk leginkább a természetes erőforrások elérhetőségére épít.

Az ökológiai kapacitás és a természeti erőforrások felhasználásának mértékének számszerűsítése felhívják a figyelmet az eddigi szokások megváltoztatásának szükségességére.A Global Footprint Network (Globális Lábnyom Hálózat) 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy felgyorsítsa és komoly tudományos alapokra helyezze az ökológiai lábnyom kutatását és segítséget nyújtsanak, hogy társadalmunk a Föld eltartó képességén belül  képes legyen fennmaradni.

Felhasznált források: Global Footprint Network,   Wikipedia,                                          Wackernagel, Mathis, et al. “National natural capital accounting with the ecological footprint concept.” Ecological economics 29.3 (1999): 375-390.

Fenntarthatóság

Az elmúlt évszázadban a technológiai és gazdasági fejlődés eddig soha nem látott eredményeket hozott az emberek egészsége és az anyagi jólét területén, ennek a fejlődésnek a nem kívánatos mellékhatásairól eleinte azonban nem igen esett szó: az ökoszisztéma folyamatos kizsákmányolása és pusztulása, a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése, az anyagi jólét igazságtalan eloszlása.

Fontos megértenünk, hogy társadalmi és gazdasági rendszereink a természetes rendszerekbe ágyazva működnek, a természetes erőforrásoktól függnek. Ha ezeket ellehetetlenítjük, hosszú távon nem tudjuk fenntartani a társadalom működését.  A fenntartható fejlődés fogalma először 1987- ben az ENSZ úgynevezett Brundtland vagy „Közös jövőnk” jelentésében jelent meg, mint „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. A fenntarthatóság tehát az emberi társadalom képessége arra, hogy a természettel együttműködve, a természetes körfolyamatokat figyelembe véve hosszú távon működőképes maradjon.

A fenntarthatóságnak három, egymásba ágyazott pillére van, a fenntartható fejlődés valójában csak akkor valósulhat meg, ha a fenntarthatóság kritériumai mindhárom pillér esetében teljesülnek.

Pillér Fenntarthatósági kritériumok
Környezeti
  • A nem megújuló erőforrások felhasználásának csökkentése
  • A környezetszennyezés megállítása
  • természetes, lebomló anyagok használatának előnyben részesítése
  • A szemét, a felesleg minimalizálása;
Társadalmi
  • A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
  • Az alapvető emberi igények kielégítése, a szegénység eltörlése
  • Az alapvető emberi jogok globális megvalósulása
Gazdasági
  • A rendelkezésre álló erőforrások igazságos elosztása és hatékony felhasználása, amely hosszú távú hasznosítást tesz lehetővé
  • Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások számszerűsítése és beépítése a termékek árába
  • Lokális központú gazdasági rendszerek
  • Társadalmi vállalkozások

Az ENSZ által kezdeményezett Föld Charta a globális közösség közös etikai értékrendjét fogalmazza meg, amely hangsúlyozza mindannyiunk felelősségét egy fenntartható jövő megvalósításában:

„A Föld történelmének kritikus pontjához érkeztünk, amikor az emberiségnek döntenie kell a jövőjéről. Ahogy világunk egyre inkább sebezhetővé válik, a jövő egyszerre tartogat veszélyeket és új lehetőségeket. Annak érdekében, hogy előre tudjunk lépni, fel kell ismernünk, hogy a hatalmas kulturális és természetes változatosság közepette egy közös emberi család vagyunk közös sorssal. Össze kell fognunk, hogy egy fenntartható, globális közösséget hozzunk létre, amely a természet tiszteletére, az emberi jogokra, a gazdasági igazságosságra és a béke kultúrájára épít. „

Források: Wikipedia, The Natural Step, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

A GDP-n túl: Bruttó Nemzeti Boldogság

A sikeresség mutatói, mint például a GDP nem csupán mérik egy társadalom sikerességét, de jól tükrözik a társadalom értékrendjét, a sikeres fejlődés vélt irányát is. A GDP esetében ez az irány  a nemzeti jövedelem fejlesztése, a gazdasági teljesítmény fokozása; az üzenet pedig egyértelmű: A siker és a boldogság kulcsa az anyagi jólét. Bár ez a feltevés az alapvető szükségleteink kielégítésének szintjéig mindenképpen megállja a helyét, egy bizonyos pont után az anyagi javak felhalmozása már nem fog minket boldogabbá tenni. A felesleges fogyasztás mára társadalmunk egyik hajtóerejévé vált és amellett, hogy nem tesz minket boldoggá, a természeti erőforrások kimerüléséhez, komoly környezeti és társadalmi károkhoz vezet- amely mellékhatások a gazdasági mutatókban nem tükröződnek.

Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt a GDP- nél átfogóbb mutatók kidolgozására, amelyek nem csak a gazdasági teljesítményt, hanem a társadalom tagjainak  jólétét és  a környezeti hatásokat is tükrözik. Ezek közül talán a leginkább ismertté vált, immáron az ENSZ által is hivatalosan elfogadott  mutató a Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB). A BNB mutatót az 1970-es években Bhután negyedik királya hívta életre azzal a céllal, hogy az akkor igencsak elmaradott kis ország fejlődésének irányát kijelölje. Összhangban a buddhista tanításokkal, a nemzeti boldogságra építő fejlődés az emberek egyéni jólétét tartja szem előtt, amely szemben a GDP kizárólag gazdasági megközelítésével magában foglalja a kulturális, a társadalmi, a politikai és mentális jólétet is. A BNB a különböző társadalmi csoportok között kategorikus összehasonlítást tesz lehetővé, amivel hozzájárul jól célzott, a valós problémákra választ kereső megoldások megvalósulásához.

A jólét és a boldogság kutatásával Bhutánban már egy, a témára szakosodott kutatóintézet foglalkozik, amely az elmúlt 40 évben folyamatosan fejlesztette a boldogság kutatásának módszertanát. Jelenleg a BNB index 9 kategóriában összesen 33 különböző mutatóból áll össze. A mutatók méréséhez társadalomtudományi és közgazdaságtudományi módszertant egyaránt alkalmaznak, ezzel egy elegyet létrehozva az egyén helyzetének önmaga által történő szubjektív, és egzakt számokkal mérhető objektív jólétének megállapításához.

A BNB mérések által jelenleg használt 9 kategória a következő:

  • Pszichológiai jólét: A vizsgált személy belső, szubjektív elégedettsége az élettel. A jelenleg széles körben használt társadalmi mutatók csak objektíven ítélik meg egy társadalom jólétét – pl. bűnözési statisztikák, válási statisztikák stb. – ezek azonban nem tükrözik az egyén által megítélt boldogságot, az emberi kapcsolatok minőségét, az élettel való elégedettséget.  A pszichológia jólét nem feltétlenül következik a gazdasági jólétből- az ugyanis gyakran az emberek folyamatos elégedetlenségéhez vezet. Fordítva viszont elmondható, hogy egy életével elégedett ember feltehetőleg jobban fog teljesíteni gazdasági szempontból is.
  • Életminőség: A vizsgált személy anyagi jóléte és a társadalmi erőforrásokhoz (oktatás, egészségügy) való hozzáférésének mértéke, amely tényezők azonban nem kizárólag a gazdasági szempontból vett bevételekből eredeztethetőek.
  • Egészség: A testi és a szellemi jólét mutatói
  • Oktatás: Nem csak a hagyományos tantárgyak elsajátításában, de a kreatív tanulás és önkifejezés területén elért sikereket is méri. A jó oktatás nem csak tudást, de értékrendet és kultúrát is közvetít.
  • Kultúra: A közös identitás kialakítása, a közösség negatív külső behatásoktól való védelme érdekében elengedhetetlen a kulturális hagyományok megőrzése, a társadalom kulturális sokszínűségének fenntartása.
  • Időbeosztás: Egyensúly a fizetett munka, a fizetetlen munka (otthoni és társadalmi munka) és a szabadidő között. A megkérdezettek egy napjuk időbeosztásának ismertetésével jó képet festhetnek egy társadalom működéséről.
  • Jó kormányzás: Egyéni részvétel a politikai folyamatokban (a politikai jogok gyakorlása) és hozzáférés a kormányzati szolgáltatásokhoz.
  • Közösségi kapcsolatok: Segít megítélni a társadalmon belüli közösségi kapcsolatok minőségét, mivel ezek jelentősen hozzájárulnak egy társadalom fenntartható működéséhez. A mutatók a társadalmi felelősségvállalást (önkéntes munka, adományozás), a közösségi kapcsolatokat, a családi kapcsolatokat és a biztonságérzetet tükrözik legfőbb értékekként.
  • Természeti sokféleség és fenntarthatóság: Az emberi egészség és jólét, a társadalmi működés hosszútávú fenntarthatósága nagymértékben függ a természetes környezet minőségétől.
Bruttó nemzeti

Kategóriák és mutatók a Bruttó Nemzeti Boldogság méréséhez

 

Nagyfokú szubjektivitása miatt érték kritikák a BNB indexét, ugyanis a mutatók jelentős része a megkérdezettek egyéni megítélésére épít, ami a fejlődés kutatásának egy új szemléletmódját teszi szükségessé. Ezen kívül felmerülő probléma még, hogy a BNB kidolgozása során a bhutáni kultúra és értékrend központi szerepet kapott, ezáltal változtatás nélkül nem alkalmazható más országokra, így elveszik az eredmények összehasonlításának lehetősége is. Ettől független a Bruttó Nemzeti Boldogság gazdasága egy kis ország részére egyértelműen kijelölte a változás irányát, ami Bhután esetében nem az eszetlen iparosodás, hanem a kulturális és természeti örökségekre építő, a társadalmi jólétet szem előtt tartó megfontolt fejlődés.

Források:     The Second International Conference on Gross National Happiness, Gross National Happiness hivatalos oldal, The Centre for Bhutan Studies

Céklás kakaós süti

Hozzávalók:

  • 100 g zsiradék (napraforgó olaj/ kókusz olaj/ margarin/ vaj)
  • 50 g keserű kakaópor
  • 100 g cukor
  • 200 g liszt (itt: fele rozsliszt, fele teljes kiőrlésű búzaliszt)
  • 200 g nyers cékla
  • 1 db tojás
  • 1 kávéskanál vanília kivonat/ 1 csomag vaníliás cukor/ 1 vaníliarúd kikapart belseje

Elkészítés:

A zsiradékot alacsony lángon megolvasztjuk, belekeverjük a cukrot és addig kevergetjük, amíg fel nem olvad, majd hozzáadjuk a kakaóport és ezzel is elkeverjük.

Egy keverőtálban kimérjük a lisztet és összedolgozzuk a finomra reszelt nyers céklával, majd hozzáadjuk a cukros- kakaós keveréket, a vaníliát és a tojást is, alaposan összedolgozzuk.

A tésztából kis golyókat gyúrunk, melyeket szétlapítva lisztezett tepsire rakunk. 180 fokra előmelegített sütőben 15- 20 percig sütjük. 8- 10 darab nagyobb süti lesz belőle.

IMG_0293

Birsalmasajt

Hozzávalók

  • birsalmák héjastól, magostól
  • cukor
  • víz

A megmosott, felvágott birsalmákat vízben puhára főzzük, majd leszűrjük.  A levett fel lehet újra főzni egy kis cukorral és ivólé lesz belőle.

A szűrőben maradt pépet átpasszírozzuk (például krumplinyomón, paradicsompasszírozón), lemérjük, és súlyban fele annyi cukorral alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett hosszan főzzük, kb. másfél órát, amíg teljesen be nem sűrűsödik. Kissé vizes, lapos kör alakú tálban hagyjuk szilárdulni pár napig konyharuhával/ tüllel lefedve, majd kiborítva a másik oldalát is szikkadni hagyjuk pár napig. Dióval, mandulával díszíthetjük.

birsalmasajt

Közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon

A közösség által támogatott mezőgazdaság a mezőgazdasági termények új típusú értékesítési rendszere, amelyben a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatban állnak egymással. A rendszer sajátossága, hogy a fogyasztók hosszú távon (pár hónaptól egy egész szezonig) elköteleződnek a termelő iránt, akitől a gazdaságban aktuálisan beérő terményekből egységesen összeállított vagy egyéni igények által összerakott csomagot vehetnek át minden héten. Így kiszámíthatóvá válik a gazda számára a termelés, miközben a fogyasztók minden héten friss, szezonális, vegyszermentesen termelt élelmiszerhez jutnak.

Magyarországon a közösség által támogatott mezőgazdaság mozgalma az 1990-es évek végén indult:  Matthew Hayes  az amerikai CSA (Community Supported Agriculture) mintájára a gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve indította el az első előfizetéses zöldségdoboz rendszert. Az eleinte non-profit kezdeményezés a mai napig működik, immáron Nyitott Kert futár néven egy gazdasági vállalkozás keretében. A közösségi zöldségértékesítés második hulláma 2010- ben indult, elsősorban a Tudatos Vásárlók Egyesületének felvilágosító munkájának hatására, aminek keretében kistermelőket és fogyasztókat ismertettek meg a francia AMAP rendszer előnyeivel. Mára Magyarországon 10- 15 termelői fogyasztói közösség működik a közösség által támogatott mezőgazdaság jegyében és számuk folyamatosan növekszik.

Ez az új típusú értékesítési rendszer elsősorban a kisméretű, vegyszermentesen termelő családi gazdálkodások értékesítési problémáira nyújthat segítséget, de jó szolgálatot tehet a vegyszermentes mezőgazdasági termelésen alapuló társadalmi vállalkozások gazdasági felfuttatásában is. (lsd. Pro Lecsó, Privát Lecsó). A zöldségközösségeket kiszolgáló gazdaságok mérete Magyarországon 2000 m2– 10 hektárig terjed, mely területeken bio- minősítésű, vagy legalábbis vegyszermentes, kíméletes gazdálkodás folyik. A folyamatos szállítás és változatosság garantálása érdekében akár 100 különböző fajú és fajtájú zöldség terem az 5- 80 tagot számláló közösségek részére. Jellemző, hogy a közösségi értékesítés az évek során folyamatosan jut egyre nagyobb szerephez egy gazdaság életében, a tagok száma és a szállítási szezon hossza is évről évre növekszenek.

A közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon egyenlőre a nagyvárosok, elsősorban Budapest köré szerveződik, a gazdaságok az átvevőpontoktól általában kevesebb, mint 50 km-re fekszenek, tehát az ilyen rendszerben vásárolt zöldségek egyértelműen a helyi termelőket támogatják.

A közösség által támogatott mezőgazdaság rendszerében működő gazdaságok és átvevőpontok (forrás: Réthy Katalin, ICOAS konferencia, 2013)

A közösség által támogatott mezőgazdaság rendszerében működő gazdaságok és átvevőpontok (forrás: Réthy Katalin, ICOAS konferencia, 2013)

A fogyasztók elköteleződésének mértéke, a heti szállítmányok tartalma szerint Magyarországon a közösség által támogatott mezőgazdaság két típusát különböztethetjük meg: A részarányos rendszerben a fogyasztók és a termelő gyakran szerződéses keretekben rögzítik a hosszú távú, gyakran egész szezonra szóló elköteleződést. A részarányos rendszerben ideális esetben a tagok száma és igényei teljes mértékben lefedik a gazdaság termelési kapacitását, a heti szállítmány  a gazdaságban aktuálisan beérő terményekből kerül elosztásra, minden tag részére egységesen.  Kicsit lazább a rendszer a zöldségdoboz rendszer, amelyben a fogyasztók ugyan lehetnek állandó vásárlók, hosszú távú szerződéses elköteleződés azonban nem jellemző. Bár a dobozok lehetnek heti egységdobozok, a zöldségdoboz rendszerben gyakori a heti megrendelés és az egyéni igényeket kielégítő szállítás.

Hazánkban egyenlőre a kis családi gazdaságok, a baráti társaságok által létrehozott biofarmok a közösség által támogatott mezőgazdaság legjellemzőbb termelői. Esetükben a fogyasztói közösségekkel járó adminisztrációt és menedzsmentet is a termelő végzi (gyakran igen jelentős időbefektetés által).  A Pro Lecsó kezdeményezéssel azonban megjelent egy új típusú termelő is: a társadalmi vállalkozás keretein belül együttműködő termelői csoport. A Pro Lecsó program sajátossága, hogy a termelői csoport egy oktatási és foglalkoztatási program keretein belül saját élelmezésére és eladásra is termelnek- a zöldségközösségen belüli értékesítés adminisztrációját és menedzsmentjét azonban egyenlőre a program mögött álló egyesületünk végzi. Így lesz a közösség által támogatott mezőgazdaságból közösség alapú mezőgazdaság, amikor egy fogyasztói csoport nem egy termelőt, hanem egy hátrányos helyzetű termelői közösséget támogat gazdasági függetlenségének elérésében.

A Pro Lecsó zöldségközösség hejőszalontai termelői

A Pro Lecsó zöldségközösség hejőszalontai termelői

Bár a közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár, azt azonban elmondhatjuk, hogy meghatározó szerepet játszik az alternatív, helyi élelmiszerrendszerek fejlesztésében és a hosszú távon fenntartható fogyasztói szokások kialakításában.

A cikk Réthy Katalin- „Typology of community supported Agriculture in Hungary” című konferencia előadása alapján készült (ICOAS, 2013.10.10, Eger)