december 2013 hónap bejegyzései

Zöldséges Lencsefőzelék

Ez a húsmentes lencsefőzelék kiváló alternatívája lehet a húsos lencseleveseknek, tartalmassága révén pedig feltét sem szükséges hozzá, csupán egy szelet finom kenyér. A zöld és a vörös lencsék ma már nagyobb szupermarketekben, zöldségeseknél itthon is kaphatóak, előnyük, hogy 20- 25 perc alatt puhára főnek ázatás nélkül is. Ha hagyományos lencsét használunk azt érdemes előző este beáztatni és előfőzni, mielőtt összekverjük a zöldségekkel.IMG_0336

Hozzávalók (kb 6-8 nagy tál lencse lesz belőle)

fél kg lencse (zöld lencse, vöröslencse vagy hagyományos lencse), 2 közepes vöröshagyma, 2 közepes sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 zellergumó és zöldje, negyed kg gomba, 20 dkg káposzta (kelkáposzta vagy kínai kel), gyömbér, fokhagyma ízlés szerint

fűszerek: Garam Masala fűszerkevék vagy kömény, római kömény, koriander, paprika, csili, feketebors

babérlevél, petrezselyemzöld,

Elkészítés

A hagymát megpucoljuk és felaprítjuk, bőséges olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a reszelt gyömbért és fokhagymát, valamint a fűszereket. 5-10 percig alacsony lángon pirítjuk.

A zöldségeket felaprítjuk, a káposzta kivételével hozzáadjuk a hagymához és kevergetés mellett 5-10 percig pirítjuk, hozzáadjuk a lencsét és felöntjük annyi vízzel amennyi ellepi, hozzátesszük a babérlevelet. Az elfővő vizet folyamatosan pótoljuk, hogy sűrű, főzelékszerű állaga legyen. Kb 20 perc után hozzáadjuk a csíkokra vágott káposztát. A zöldségek és a lencse 30- 40 perc alatt főnek készre, ekkor az aprított petrezselymet és a zellerzöldet is hozzáadjuk. Friss kenyérrel tálaljuk.

Reklámok

Keresztény vegetarianizmus

A keresztény hagyományok közül a böjtölésről gyakran hallunk, amikor a hívek testi és spirituális megtisztulás céljából hosszabb rövidebb időre megvonják önmaguktól többek között a húst is. A köztudatban azonban a keresztény vallást nem azonosítjuk a vegetáriánus életmóddal, pedig a keresztény értékrendből egyesek számára logikusan következik a húsmentes étkezés.

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben még kizárólag növényeket fogyasztott, a keresztény vegetáriánusok szerint a Teremtések könyvében található alábbi idézet egyértelműen kifejezi, hogy az ember számára a megfelelő táplálék növényi eredetű:

Töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok.”(Ter 1,28-30)

Erastus Salisbury Field- Édenkert (1860) (Forrás: Wikipedia)

Erastus Salisbury Field- Édenkert (1860) (Forrás: Wikipedia)

Bár a Bibliában több utalás is található arra, hogy Isten engedményeket tesz a húsfogyasztásra- például az özönvíz után, amikor minden növény elpusztul- a keresztény vegetáriánusok szerint az alapvető keresztény értékek, mint az irgalom és az egymás iránti gondoskodás nem csak embertársainkat, hanem az érző lélekkel rendelkező állatokat is megilletik. Isten az állatokat az ember gondjaira bízta, hogy a fennmaradásukról gondoskodjunk- ez azonban egyesek szerint nem jelentheti az állatok kizsákmányolását, élelmi célokból történő leölését. Bizonyos források szerint maga Jézus Krisztus is vegetáriánus volt- annak ellenére, hogy bibliai utalások szerint fogyasztott halat. A „Ne ölj” parancsolat is értelmezhető oly módon, hogy az az állatok leölésére is vonatkozzon.

A kereszténység korai éveiben még sok felekezet működött húsmentes szabályokkal, ám később a kereszténység erőszakmentességének elve háttérbe szorult. Bizonyos rendek tagjai, mint a Karthauzi vagy a Ciszterci- szigorú vegetáriánus diétát folytatnak, így gyakorolván mértékletességet a mindennapok során. A Bibliai Keresztény Egyház és a Hetednapi Adventista Egyház is ajánlja a felekezet tagjai részére a húsmentes életmódot, elsősorban az erőszakmentesség megvalósítása érdekében, mivel véleményük szerint a modern állattartás nem tiszteli Isten teremtményeit. A keresztény hívők húsfogyasztásának kérdésével az 1970-es évek óta egyre több könyv és cikk foglalkozik, az elmúlt évtizedekben indult állatvédő mozgalmak vezéralakjai között is sok keresztény hívő embert találunk. Bár a háborúk, az emberi szenvedés ellen egyénileg nem sokat tehetnek, a vegetáriánus életmód lehetővé teszi a keresztények számára az élőlények szenvedése elleni fellépést.

Források: 1, 2, 3, 4

Teljes értékű élelmiszerek

Teljes értékű ételnek azokat az élelmiszereket tekintjük, amelyek kizárólag természetes formában tartalmazzák a tápanyagokat- tehát beltartalmuk semmilyen módon nem lett megváltoztatva, a feldolgozás során tápanyagok nem kerültek eltávolításra, és semmilyen mesterséges adalékanyagot nem adtak az élelmiszerekhez (tartósítószer, ízfokozó, színezék, állományjavító).  Az élelmiszeripari feldolgozás során a növényekben található tápanyagok nagy része megsemmisül, a finomított ételekben csak üres kalóriák maradnak- ezek gyorsan felszívódnak, zsírként elraktározódnak, miközben a szervezet a nem megfelelő tápanyag bevitel miatt újra hamar éhes lesz. Bár néha a feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadásra kerülnek vitaminok, ezek azonban nem fedik le a tápanyagok széles spektrumát, amit a növények természetes formában tartalmaznak

Jól szemlélteti a problémát a gabonák feldolgozása: egy gabonamag (pl rozs, búza) 3 részből – a héjból, a csírából és a magbelsőből áll. A finomliszt előállítása során csupán a magas keményítőtartalmú magbelső kerül feldolgozásra, miközben a csírában kedvező élettani hatású fehérjék és vitaminok, a héjban pedig az emésztést segítő rostanyagok találhatóak. A teljes kiőrlésű lisztekben eközben a gabonák mindhárom része megtalálható- ezáltal sokkal magasabb tápanyagtartalmúak és rostanyagaik révén lassabban szívódnak fel- így fogyasztásuk után később alakul csak ki éhségérzet. Ugyanez igaz a fehér és barna rizsre is- a fehér rizs nagyrészt keményítőt, míg a barna rizs rostanyagokat és kedvező növényi tápanyagokat tartalmaz.

A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok melyeket az emberi szervezet nem képes megemészteni, ennek ellenére közvetve fontos szerepet játszanak a megfelelő emésztés kialakításában: gyorsítják a salakanyagok kiürülését a szervezetből, ezáltal csökkentik a káros anyagok felszívódását az emésztés során. Bizonyos rostok, például a vízben oldódó pektin és inulin megkötik az epesavakat, ezáltal csökkentik a koleszterin felszívódását, így a vér koleszterin szintjét is. Mivel vízzel érintkezve a rostok megduzzadnak, fogyasztásuk hamar teltségérzethez vezet, ezáltal segítenek elkerülni a túlevést, hozzájárulhatnak az egészséges testsúly kialakításához. Egy egészséges felnőtt számára naponta 30- 40 g rost fogyasztása ajánlott, az élelmiszerek rosttartalmáról itt tájékozódhat.
A rostok jótékony hatása csak megfelelő folyadékbevitel esetén érvényesül, a rostban gazdag étrend mellé érdemes napi 1,5- 2 liter vizet is elfogyasztani.

A hőhatás, mint a főzés vagy a sütés a friss zöldségek és gyümölcsök fehérje és vitamintartalmát akár 50%-al is csökkentheti. A  C- vitamin például már 70 fok körül bomlik- ezért is szokás a csipkebogyót hideg vízben kiáztatni és legfeljebb langyosra melegíteni.

A teljes értékű táplálkozáshoz tehát fogyasszunk minél nagyobb arányban nyers zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat és törekedjünk a teljes kiőrlésű gabonák, kásanövények és hüvelyesek beillesztésére az étrendünkbe. Érdemes régi,de gyakran elhanyagolt növényeinket visszavezetni a táplálkozásba- a krumpli-rizs- tészta szentháromság helyett kipróbálni az ősi kásaélelmiszereket (köles, zab, kukorica, amaránt, quinoa) és nagyobb hangsúlyt fektetni a hüvelyesek (borsó, bab, lencse) fogyasztására. Ha tehetjük, kerüljük az előre csomagolt, feldolgozott élelmiszereket; amennyiben mégis ilyet vásárolunk, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzon a termék.
A teljes értékű élelmiszerek fogyasztásával elősegíthetjük szervezetünk egyensúlyának fennmaradását, sok egészségügyi problémát megelőzhetünk, bizonyos fennálló betegségekből pedig könnyebben kilábalhatunk.

piramisadagos

Táplálékpiramis teljes értékű élelmiszerekből

Karácsonyi mézeskalács teljes kiőrlésű liszttel

DSCF1104Hozzávalók:

A tésztához:

  • 250 gramm teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 250 gramm teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 125 gramm barnacukor
  • 250 gramm méz
  • 50 gramm vaj
  • 2 tojás
  • 2 kávéskanál szódabikarbóna
  • 1 csomag mézeskalács fűszerkeverék vagy 2 púpozott evőkanál őrölt fűszer tetszőleges keverkében (szegfűszeg, fahéj, kardamon, gyömbér, csillagánizs, vanília, narancshéj)

A mázhoz:

  • 1 tojásfehérje
  • 1 púpozott evőkanál porcukor
  • pár csepp citromlé
  • Díszítéshez: magok, aszalt gyümölcsök, dekoráló cukor

Elkészítés

A lisztet összekeverjük a cukorral és a szódabikarbónával. A mézet, a vajat és a fűszereket alacsony lángon, 10 percig kevergetve felolvasztjuk. A mézes keveréket a liszthez öntjük, a tojásokkal alaposan kigyúrjuk a tésztát, lefedve a hűtőbe tesszük minimum 2 órára, így könnyen gyúrható lesz.

A kihűlt tésztát alaposan lisztezett deszkán vékonyra (kb. 5 mm) nyújtjuk és tésztaszúróval formákat vágunk belőle. 180 fokos sütőben 8- 10 perc alatt kisütjük- amikor kivesszük még puhának fog tűnni, azonban kihűlve ropogós keksz állagúvá szilárdul.

A mázhoz a tojásfehérjét kemény habbá verjük, hozzáadjuk a porcukrot és a citromlevet, kicsit tovább verjük, a kihűlt mézeskalácsokat belemártjuk vagy habzsákkal díszítjük. A mázat 1-2 napig szikkadni hagyjuk.

A vegetáriánus táplálkozásról

Kevés kellemesebb hétvégi kikapcsolódást tudok elképzelni, mint friss zöldségek között válogatva sétálni a napsütötte piacon és azon merengeni, hogy a helyi termelőtől vásárolt élénk-színű céklából főzelék, borscs vagy sütemény készüljön ebédre. Vegetáriánusnak lenni többet jelent, mint rántott hús helyett rántott sajtot vagy gombát enni csalamádéval a krumplipüré mellé a vasárnapi ebédeken. Vegetáriánusként élni tudatos választás eredménye, mely mögött többféle motiváció húzódhat meg. Mielőtt számba vennénk ezeket a tényezőket és kifejtenénk a növényalapú táplálkozás élettani és pszichés hatásait, fontos tisztázni, mit jelent a vegetáriánus étrend. A vegetarianizmusnak különböző szintjeit ismerjük: A klasszikus vegetáriánusok étkezéseikből teljesen elhagyják a húsokat, ám más állati eredetű ételeket szívesen fogyasztanak. Sőt a peszko-vegetáriánusok úgy gondolják, hogy a vegetáriánus étrendbe a halakból készült fogások is beleférnek. Mások a húson kívül a tejet is mellőzik a táplálkozásukból, ők az ovo-vegetáriánusok. Akik pedig a tojást hagyják ki az étkezésükből, a tejet viszont nem, a lakto-vegetáriánusok táborát erősítik. A vegánok semmiféle állati eredetű alapanyagot nem használnak ételeik elkészítése során – többen még mézet sem. A vegán kifejezés egyébként a latin ‘vegetus’ szóból ered, melynek jelentése ‘élettel teli’. Vajon valóban élettel teli egy ilyen étrend?

Ha arról kérdezzük a vegetáriánusokat, miért nem kerül a tányérjukra hús, számos magyarázatot kaphatunk. Többen gondolják úgy, hogy így lehet megvalósítani az egészséges táplálkozást, és alapul véve az “amit eszel, az leszel” bölcsességet,  tudatosan odafigyelnek szervezetük egyensúlyára és igényeire. Másokat állatjóléti szempontok vezérelnek, nem szeretnének hozzájárulni fogyasztóként  azokhoz a kegyetlenségekhez, melyektől a nagyüzemei állattartásban élő tehenek, tyúkok és disznók szenvednek, mielőtt a szupermarketek hűtőpultjaira kerülnek. Sokan vannak olyanok is, akik vallási megfontolásból nem esznek húst: a krisna tudatú hívők, a hinduk is úgy gondolják, hogy spirituális lényként más élőlényekben kárt okozni nem megengedett. Motiváció lehet még a környezettudatosságra, a minél kisebb ökológiai lábnyomra való törekvés is, hiszen a  haszonállatok tenyésztése jelenleg egyike a leginkább környezetszennyező iparágaknak és jelentős szerepet játszik az globális klímaváltozásban is.

Fontos érv lehet a vegetáriánus táplálkozás mellett a szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatása. Több friss táplálkozástudományi kutatás eredménye támasztotta alá, hogy növényi alapú étrenddel megelőzhetők, sőt visszafordíthatók a nyugati világ vezető halálokai. Az egyik leggyakoribb civilizációs betegségnek a szív- és érrendszeri betegségeket tartják, melyek kockázata csökkenthető, ha kevesebb állati és több növényi eredetű táplálékot juttatunk a szervezetünkbe. A szívbetegségeken kívül a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben is segíthet, ha több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, melyek átlagosan hatvannégyszer több rákellenes antioxidánst és fitokemikáliákat (a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki)  tartalmaznak. A vegetáriánusok között ritkábban fordul elő elhízás, 2-es típusú diabétesz, székrekedés, köszvény, epekőbetegség, vesekő, magas vérzsírszint és magas vérnyomás.

A vegetáriánus étkezéssel szembeni leggyakrabban hangoztatott ellenérv szerint bizonyos tápanyagok és vitaminok kizárólag az állati eredetű termékekben lelhetők fel. Ez így nem teljesen igaz, viszont valóban fontos, hogy  ha úgy döntünk, elhagyjuk étkezéseinkből a húst, fokozottan figyeljünk a fehérjék, omega-3 zsírsavak, vas, cink, kalcium, D-vitamin és B12 vitamin megfelelő mennyiségű bevitelére.

A test alapvető funkcióin túl táplálkozásunk hatással van a személyiségünkre és a gondolkodási folyamatainkra is. Egy izgalmas amerikai kutatás kapcsolatot keresett az étkezési szokások és a személyiség között. Azok a főiskolai hallgatók, akik vegetáriánus étrendet követtek a húsevőkhöz képest magasabb pontszámokat értek el olyan teszteken, melyek az önbizalmat, a teljesítményt, kitartást és autonómiát mértek. Egy másik érdekes vizsgálat szerint a növényi alapú táplálkozás hívei jobban teljesítenek memóriát mérő feladatokban, összehasonlítva azokkal, akik nem kizárólag zöldségeket és gyümölcsöket esznek. Persze ezek alapján még nem vonhatunk le messzemenő általános következtetéseket a vegetáriánusok gondolkodásáról és személyiségjegyeiről, ugyanakkor az több vizsgálatból kiderült, hogy milyen szokásokkal rendelkezik egy tipikus vegetáriánus. A tipikus vegetáriánusok legtöbbször magasan kvalifikáltak, fiatalabbak, az átlaghoz képest kevesebb köztük a dohányzó és alkoholt fogyasztó,  rendszeresen  sportolnak és tudatosak a táplálkozásukkal és annak ökológiai hatásaival kapcsolatban. Ami pedig a nemi eloszlást illeti, talán nem olyan meglepő, hogy több nő képes lemondani a húsról, mint férfi.

Mérlegelve a fentieket, vonzó alternatívának tűnhet a vegetarianizmus, hiszen azon túl, hogy hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, tudatosabbá és kreatívabbá teszi az életvezetésünket.  Kezdetben nagy kihívás, hogyan készítsünk ízletes és változatos ételeket kizárólag növényi alapanyagokból, hiszen nem könnyű elszakadni a táplálkozási tradícióktól és berögződésektől. Azonban ha nyitottak vagyunk, tanácsokat kaphatunk tapasztaltabb vegetáriánusoktól és inspirálódhatunk vegetáriánus recepteket kínáló blogokról is, így kalandos felfedezéssé válhat a válogatás a fűszerek és a piacon kínált vagy a kertben termett finomabbnál finomabb zöldségek között.

Források: 1, 2, 3

A cikk szerzője Oláh Gyöngyi, a Lecsóblog önkéntes cikkírója

Gondolatok az egészséges táplálkozásról

 „Az vagy, amit megeszel” – mondás eredetileg Feuerbach a német filozófus frappáns rövid megfogalmazása. A Spiritualitás és Materializmus (1863) című tanulmányában fogalmazza meg tételét, mely szerint az elfogyasztott étel az ember mentális és lelki állapotára is kihat, rövid és hosszú távon egyaránt. Az angol nyelvterületen Victor Lindlhar honosította azt meg, az 1930-as években.

Korábban az európai kultúrában Hippokratész hangsúlyozta a táplálkozás és a gyógyulás, valamint az egészség összefüggéseit. „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”  mondta, de a hagyományos kínai orvoslás, és az indiai ayurvéda is ismeri és használja azt a tudást, amely nem csupán a szigorúan vett gyógynövényeket alkalmazza egészségmegőrzésre és gyógyításra, hanem gyakorlatilag minden növény az emberre fizikai és szellemi szinten gyakorolt hatását is ismeri és használja. Ezt a táplálkozási irányzat a gyógyító táplálkozásnak hívjuk. A gyógyító táplálkozás alapelveinek alkalmazásával betegségek kialakulása megelőzhető, több betegség gyógyítható.

A táplálkozásunk fizikai és mentális, lelki szinten egyaránt hat ránk. Sokan ismerjük a sokfogásos húsos étkezezés utáni elnehezült állapotot. Csak újabban kezdődtek kutatások arra nézve, hogy az állatok leölése során keletkező stressz-hormon hogyan hat az emberre. Szintén kevés még a megbízható vizsgálat arról, hogy a növekedési hormonok, melyekkel a legtöbb országban az állatok növekedését serkentik, hogyan hatnak az ember egészségi állapotára.

Egészséges táplálkozásnak azt tartjuk, amely nem okoz, sőt, segít megelőzni a betegségeket-  mely során az évszaknak megfelelő zöldségeket és egyéb teljes értékű, növényi eredetű táplálékot fogyasztunk. Fontos még, hogy ételeinket lehetőleg  magunknak készítsük el, azaz ne fogyasszunk gyorséttermi ételeket, mikróban melegíthető készen megvásárolt ételt és mesterséges alapanyagokat (stabilizátorokat, tartósítószereket, színezékeket, ízfokozókat) tartalmazó termékeket.

Az évszakos táplálkozás elsajátítása megújítja konyhai szokásainkat is: kísérletezhetünk, alkothatunk kedvünkre, kicsit zárójelbe tehetjük a megszokott sztereotípiáinkat. Az évszakos táplálkozás lényege röviden csak annyi, hogy az adott időszakban megtermő növényeket fogyasztjuk elsősorban.

A táplálkozásunk tehát egyéni szinten valamilyen módon mindenképp hatással van ránk, egészségünket, jól, vagy rosszul-létünket befolyásolja.  Ugyanilyen módon egy egész közösség (ország, nép, földrész) táplálkozási szokásai társadalmi és környezeti hatásokat is eredményeznek.

Manapság a legtöbb ember szokásainak, tudása, választása alapján döntheti el, hogyan is táplálkozik. A főbb táplálkozási módozatok a következők, a húsos,  a szemi-vegetáriánus, a vegetáriánus, vegán étrend és a nyers táplálkozás. A továbbiakban majd részletesebben szólunk ezekről is. De a szokásos fenti kategorizálás mellett mi még különbséget teszünk az alapvetően otthoni háztartásvezetésre épülő étkezés, és a tömegétkeztetési szolgáltatások igénybevétele között.

Szezonális zöldségek a miskolci Pro Lecsó zöldségközösségben: szezonális, egészséges, finom!

Szezonális zöldségek a miskolci Pro Lecsó zöldségközösségben: szezonális, egészséges, finom!