Teljes értékű élelmiszerek

Teljes értékű ételnek azokat az élelmiszereket tekintjük, amelyek kizárólag természetes formában tartalmazzák a tápanyagokat- tehát beltartalmuk semmilyen módon nem lett megváltoztatva, a feldolgozás során tápanyagok nem kerültek eltávolításra, és semmilyen mesterséges adalékanyagot nem adtak az élelmiszerekhez (tartósítószer, ízfokozó, színezék, állományjavító).  Az élelmiszeripari feldolgozás során a növényekben található tápanyagok nagy része megsemmisül, a finomított ételekben csak üres kalóriák maradnak- ezek gyorsan felszívódnak, zsírként elraktározódnak, miközben a szervezet a nem megfelelő tápanyag bevitel miatt újra hamar éhes lesz. Bár néha a feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadásra kerülnek vitaminok, ezek azonban nem fedik le a tápanyagok széles spektrumát, amit a növények természetes formában tartalmaznak

Jól szemlélteti a problémát a gabonák feldolgozása: egy gabonamag (pl rozs, búza) 3 részből – a héjból, a csírából és a magbelsőből áll. A finomliszt előállítása során csupán a magas keményítőtartalmú magbelső kerül feldolgozásra, miközben a csírában kedvező élettani hatású fehérjék és vitaminok, a héjban pedig az emésztést segítő rostanyagok találhatóak. A teljes kiőrlésű lisztekben eközben a gabonák mindhárom része megtalálható- ezáltal sokkal magasabb tápanyagtartalmúak és rostanyagaik révén lassabban szívódnak fel- így fogyasztásuk után később alakul csak ki éhségérzet. Ugyanez igaz a fehér és barna rizsre is- a fehér rizs nagyrészt keményítőt, míg a barna rizs rostanyagokat és kedvező növényi tápanyagokat tartalmaz.

A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok melyeket az emberi szervezet nem képes megemészteni, ennek ellenére közvetve fontos szerepet játszanak a megfelelő emésztés kialakításában: gyorsítják a salakanyagok kiürülését a szervezetből, ezáltal csökkentik a káros anyagok felszívódását az emésztés során. Bizonyos rostok, például a vízben oldódó pektin és inulin megkötik az epesavakat, ezáltal csökkentik a koleszterin felszívódását, így a vér koleszterin szintjét is. Mivel vízzel érintkezve a rostok megduzzadnak, fogyasztásuk hamar teltségérzethez vezet, ezáltal segítenek elkerülni a túlevést, hozzájárulhatnak az egészséges testsúly kialakításához. Egy egészséges felnőtt számára naponta 30- 40 g rost fogyasztása ajánlott, az élelmiszerek rosttartalmáról itt tájékozódhat.
A rostok jótékony hatása csak megfelelő folyadékbevitel esetén érvényesül, a rostban gazdag étrend mellé érdemes napi 1,5- 2 liter vizet is elfogyasztani.

A hőhatás, mint a főzés vagy a sütés a friss zöldségek és gyümölcsök fehérje és vitamintartalmát akár 50%-al is csökkentheti. A  C- vitamin például már 70 fok körül bomlik- ezért is szokás a csipkebogyót hideg vízben kiáztatni és legfeljebb langyosra melegíteni.

A teljes értékű táplálkozáshoz tehát fogyasszunk minél nagyobb arányban nyers zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat és törekedjünk a teljes kiőrlésű gabonák, kásanövények és hüvelyesek beillesztésére az étrendünkbe. Érdemes régi,de gyakran elhanyagolt növényeinket visszavezetni a táplálkozásba- a krumpli-rizs- tészta szentháromság helyett kipróbálni az ősi kásaélelmiszereket (köles, zab, kukorica, amaránt, quinoa) és nagyobb hangsúlyt fektetni a hüvelyesek (borsó, bab, lencse) fogyasztására. Ha tehetjük, kerüljük az előre csomagolt, feldolgozott élelmiszereket; amennyiben mégis ilyet vásárolunk, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzon a termék.
A teljes értékű élelmiszerek fogyasztásával elősegíthetjük szervezetünk egyensúlyának fennmaradását, sok egészségügyi problémát megelőzhetünk, bizonyos fennálló betegségekből pedig könnyebben kilábalhatunk.

piramisadagos

Táplálékpiramis teljes értékű élelmiszerekből

Reklámok

4 responses to “Teljes értékű élelmiszerek

  1. Visszajelzés: Táplálkozási típusok | Lecsóblog

  2. Visszajelzés: Reggeli muffin magokkal és aszalt gyümölcsökkel | Lecsóblog

  3. Visszajelzés: Lecsóblog

  4. Visszajelzés: Mángold | Lecsóblog

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s