Social business kategória bejegyzései

Fenntarthatóság

Az elmúlt évszázadban a technológiai és gazdasági fejlődés eddig soha nem látott eredményeket hozott az emberek egészsége és az anyagi jólét területén, ennek a fejlődésnek a nem kívánatos mellékhatásairól eleinte azonban nem igen esett szó: az ökoszisztéma folyamatos kizsákmányolása és pusztulása, a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése, az anyagi jólét igazságtalan eloszlása.

Fontos megértenünk, hogy társadalmi és gazdasági rendszereink a természetes rendszerekbe ágyazva működnek, a természetes erőforrásoktól függnek. Ha ezeket ellehetetlenítjük, hosszú távon nem tudjuk fenntartani a társadalom működését.  A fenntartható fejlődés fogalma először 1987- ben az ENSZ úgynevezett Brundtland vagy „Közös jövőnk” jelentésében jelent meg, mint „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. A fenntarthatóság tehát az emberi társadalom képessége arra, hogy a természettel együttműködve, a természetes körfolyamatokat figyelembe véve hosszú távon működőképes maradjon.

A fenntarthatóságnak három, egymásba ágyazott pillére van, a fenntartható fejlődés valójában csak akkor valósulhat meg, ha a fenntarthatóság kritériumai mindhárom pillér esetében teljesülnek.

Pillér Fenntarthatósági kritériumok
Környezeti
  • A nem megújuló erőforrások felhasználásának csökkentése
  • A környezetszennyezés megállítása
  • természetes, lebomló anyagok használatának előnyben részesítése
  • A szemét, a felesleg minimalizálása;
Társadalmi
  • A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
  • Az alapvető emberi igények kielégítése, a szegénység eltörlése
  • Az alapvető emberi jogok globális megvalósulása
Gazdasági
  • A rendelkezésre álló erőforrások igazságos elosztása és hatékony felhasználása, amely hosszú távú hasznosítást tesz lehetővé
  • Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások számszerűsítése és beépítése a termékek árába
  • Lokális központú gazdasági rendszerek
  • Társadalmi vállalkozások

Az ENSZ által kezdeményezett Föld Charta a globális közösség közös etikai értékrendjét fogalmazza meg, amely hangsúlyozza mindannyiunk felelősségét egy fenntartható jövő megvalósításában:

„A Föld történelmének kritikus pontjához érkeztünk, amikor az emberiségnek döntenie kell a jövőjéről. Ahogy világunk egyre inkább sebezhetővé válik, a jövő egyszerre tartogat veszélyeket és új lehetőségeket. Annak érdekében, hogy előre tudjunk lépni, fel kell ismernünk, hogy a hatalmas kulturális és természetes változatosság közepette egy közös emberi család vagyunk közös sorssal. Össze kell fognunk, hogy egy fenntartható, globális közösséget hozzunk létre, amely a természet tiszteletére, az emberi jogokra, a gazdasági igazságosságra és a béke kultúrájára épít. „

Források: Wikipedia, The Natural Step, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Reklámok

Közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon

A közösség által támogatott mezőgazdaság a mezőgazdasági termények új típusú értékesítési rendszere, amelyben a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatban állnak egymással. A rendszer sajátossága, hogy a fogyasztók hosszú távon (pár hónaptól egy egész szezonig) elköteleződnek a termelő iránt, akitől a gazdaságban aktuálisan beérő terményekből egységesen összeállított vagy egyéni igények által összerakott csomagot vehetnek át minden héten. Így kiszámíthatóvá válik a gazda számára a termelés, miközben a fogyasztók minden héten friss, szezonális, vegyszermentesen termelt élelmiszerhez jutnak.

Magyarországon a közösség által támogatott mezőgazdaság mozgalma az 1990-es évek végén indult:  Matthew Hayes  az amerikai CSA (Community Supported Agriculture) mintájára a gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve indította el az első előfizetéses zöldségdoboz rendszert. Az eleinte non-profit kezdeményezés a mai napig működik, immáron Nyitott Kert futár néven egy gazdasági vállalkozás keretében. A közösségi zöldségértékesítés második hulláma 2010- ben indult, elsősorban a Tudatos Vásárlók Egyesületének felvilágosító munkájának hatására, aminek keretében kistermelőket és fogyasztókat ismertettek meg a francia AMAP rendszer előnyeivel. Mára Magyarországon 10- 15 termelői fogyasztói közösség működik a közösség által támogatott mezőgazdaság jegyében és számuk folyamatosan növekszik.

Ez az új típusú értékesítési rendszer elsősorban a kisméretű, vegyszermentesen termelő családi gazdálkodások értékesítési problémáira nyújthat segítséget, de jó szolgálatot tehet a vegyszermentes mezőgazdasági termelésen alapuló társadalmi vállalkozások gazdasági felfuttatásában is. (lsd. Pro Lecsó, Privát Lecsó). A zöldségközösségeket kiszolgáló gazdaságok mérete Magyarországon 2000 m2– 10 hektárig terjed, mely területeken bio- minősítésű, vagy legalábbis vegyszermentes, kíméletes gazdálkodás folyik. A folyamatos szállítás és változatosság garantálása érdekében akár 100 különböző fajú és fajtájú zöldség terem az 5- 80 tagot számláló közösségek részére. Jellemző, hogy a közösségi értékesítés az évek során folyamatosan jut egyre nagyobb szerephez egy gazdaság életében, a tagok száma és a szállítási szezon hossza is évről évre növekszenek.

A közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon egyenlőre a nagyvárosok, elsősorban Budapest köré szerveződik, a gazdaságok az átvevőpontoktól általában kevesebb, mint 50 km-re fekszenek, tehát az ilyen rendszerben vásárolt zöldségek egyértelműen a helyi termelőket támogatják.

A közösség által támogatott mezőgazdaság rendszerében működő gazdaságok és átvevőpontok (forrás: Réthy Katalin, ICOAS konferencia, 2013)

A közösség által támogatott mezőgazdaság rendszerében működő gazdaságok és átvevőpontok (forrás: Réthy Katalin, ICOAS konferencia, 2013)

A fogyasztók elköteleződésének mértéke, a heti szállítmányok tartalma szerint Magyarországon a közösség által támogatott mezőgazdaság két típusát különböztethetjük meg: A részarányos rendszerben a fogyasztók és a termelő gyakran szerződéses keretekben rögzítik a hosszú távú, gyakran egész szezonra szóló elköteleződést. A részarányos rendszerben ideális esetben a tagok száma és igényei teljes mértékben lefedik a gazdaság termelési kapacitását, a heti szállítmány  a gazdaságban aktuálisan beérő terményekből kerül elosztásra, minden tag részére egységesen.  Kicsit lazább a rendszer a zöldségdoboz rendszer, amelyben a fogyasztók ugyan lehetnek állandó vásárlók, hosszú távú szerződéses elköteleződés azonban nem jellemző. Bár a dobozok lehetnek heti egységdobozok, a zöldségdoboz rendszerben gyakori a heti megrendelés és az egyéni igényeket kielégítő szállítás.

Hazánkban egyenlőre a kis családi gazdaságok, a baráti társaságok által létrehozott biofarmok a közösség által támogatott mezőgazdaság legjellemzőbb termelői. Esetükben a fogyasztói közösségekkel járó adminisztrációt és menedzsmentet is a termelő végzi (gyakran igen jelentős időbefektetés által).  A Pro Lecsó kezdeményezéssel azonban megjelent egy új típusú termelő is: a társadalmi vállalkozás keretein belül együttműködő termelői csoport. A Pro Lecsó program sajátossága, hogy a termelői csoport egy oktatási és foglalkoztatási program keretein belül saját élelmezésére és eladásra is termelnek- a zöldségközösségen belüli értékesítés adminisztrációját és menedzsmentjét azonban egyenlőre a program mögött álló egyesületünk végzi. Így lesz a közösség által támogatott mezőgazdaságból közösség alapú mezőgazdaság, amikor egy fogyasztói csoport nem egy termelőt, hanem egy hátrányos helyzetű termelői közösséget támogat gazdasági függetlenségének elérésében.

A Pro Lecsó zöldségközösség hejőszalontai termelői

A Pro Lecsó zöldségközösség hejőszalontai termelői

Bár a közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár, azt azonban elmondhatjuk, hogy meghatározó szerepet játszik az alternatív, helyi élelmiszerrendszerek fejlesztésében és a hosszú távon fenntartható fogyasztói szokások kialakításában.

A cikk Réthy Katalin- „Typology of community supported Agriculture in Hungary” című konferencia előadása alapján készült (ICOAS, 2013.10.10, Eger) 

A social business 7 alapelve

A social business alapelveit Muhammad Yunus és Hans Reitz közösen alakították ki. Az általuk megfogalmazott 7 egyszerű mondat elégséges mind az elmélet megértéséhez, mind ennek alapján gazdasági aktivitások megtervezéséhez és elkezdéséhez:

Ezek a következők:

  1. A vállalkozás célja olyan problémák megoldása (extrém szegénység, oktatás, egészség hiánya, technológiai újításokhoz való hozzájutás hiánya, valamint környezetvédelmi ügyek), melyek a társadalmon belül embereket veszélytetnek; továbbá nem célja a profit-maximalizálás;
  2. Pénzügi és gazdasági fenntarthatóság;
  3. Az esetleges befektetők csak a befektetésük összegét kapják meg, osztalékot nem kapnak;
  4. Miután a befektetés összege visszafizetésre került, az esetleges nyereség a vállalatnál marad, és az csakis a tevékenység továbbfejlesztésére, további bővítésére fordítható;
  5. A tevékenység környezetvédelmi szempontból is fenntartható;
  6. A dolgozók a piacinak megfelelő bért kapnak, azonban a munkafeltételeik jobbak;
  7. Mindezt örömmel tegyük

Forrás: Grameen Creative Lab