Új gazdasági rendszerek kategória bejegyzései

A GDP-n túl: Az ökológiai lábnyom

Az emberi élet és az emberi tevékenységek minden formája a természetes erőforrásoktól, a Föld biológiai eltartóképességétől függ. A fenntarthatóság megvalósulása érdekében elengedhetetlen, hogy a természeti erőforrások felhasználásának mértéke ne haladja meg azok regenerációs képességét. Az ökológiai lábnyom indexet Mathis Wackernagel az 1990-es évek elején dolgozta ki azzal a céllal, hogy a bolygónk által nyújtott természeti erőforrásokat és azok felhasználásának mértékét számszerűsíteni tudjuk.

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy egy egyén, egy termék vagy egy  közösség igényei  kielégítéséhez mekkora termőterület és vízterület szükséges. Mivel a gazdaság nemzetközileg működik, a fogyasztás hatásai nem állnak meg az országhatárnál: az ökológiai lábnyom mértékegysége ezért a globális hektár(gha). Az ökológiai lábnyom megmutatja az élelmiszer és a rostanyagok előállításához szükséges terület, az épületekhez és utakhoz szükséges terület, és az életvitel során felszabaduló káros anyagok hatástalanításához szükséges terület nagyságát (például a felszabadul széndioxid elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága). Az ökológiai lábnyom jól összevethető a Föld természetes önmegújító kapacitásával  is, azaz, hogy hány hektár termőföld áll rendelkezésre globálisan- így kimutatható, hogy egy egyén vagy egy közösség hány Földnyi területet igényelnének szükségleteik fenntartásához, ha mindenki úgy élne a Földön, mint ők.

kép

Az ökológiai lábnyom számításánál figyelembe vett területek és az azok által nyújtott erőforrások

Az 1970-es évek óta az emberiség több erőforrást használ évente, mint amit a Föld regenerálni képes, jelenleg 1,5 szer gyorsabban éljük fel az erőforrásokat, mint ahogy azok képesek regenerálódni.  A magyar lakosság ökológiai lábnyoma 3 gha/ fő, ami európai viszonylatban igen alacsonynak mondható, azonban ha a Föld egész lakossága úgy élne, mint a magyar átlag, így is több, mint másfél bolygóra lenne szükség.  Általánosságban elmondható, hogy a Föld szegényebb lakosai, az iparosodásban visszamaradt országok kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek; a fejlettebb országokban az ökológiai lábnyom pedig nagyban függ az egyéni fogyasztási szokások és a környezetvédelmi döntésektől.

Az erőforrásokon való túllövés, vagyis a  túlhalászat, az erdőborítás csökkenése, az édesvízkészletek kimerítése, a károsanyag kibocsájtás növekedése olyan környezeti és társadalmi problémákhoz vezetnek, mint a globális klímaváltozás, a természeti sokféleség csökkenése és  társadalmi feszültségek (éhezés, tömeges elvándorlás). A környezet eltartóképességén túllövő fogyasztás elsősorban a szegények néprétegeket érintik, akik az erőforráshiányból nem képesek kivásárolni magukat- mivel életmódjuk leginkább a természetes erőforrások elérhetőségére épít.

Az ökológiai kapacitás és a természeti erőforrások felhasználásának mértékének számszerűsítése felhívják a figyelmet az eddigi szokások megváltoztatásának szükségességére.A Global Footprint Network (Globális Lábnyom Hálózat) 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy felgyorsítsa és komoly tudományos alapokra helyezze az ökológiai lábnyom kutatását és segítséget nyújtsanak, hogy társadalmunk a Föld eltartó képességén belül  képes legyen fennmaradni.

Felhasznált források: Global Footprint Network,   Wikipedia,                                          Wackernagel, Mathis, et al. “National natural capital accounting with the ecological footprint concept.” Ecological economics 29.3 (1999): 375-390.

Reklámok

Fenntarthatóság

Az elmúlt évszázadban a technológiai és gazdasági fejlődés eddig soha nem látott eredményeket hozott az emberek egészsége és az anyagi jólét területén, ennek a fejlődésnek a nem kívánatos mellékhatásairól eleinte azonban nem igen esett szó: az ökoszisztéma folyamatos kizsákmányolása és pusztulása, a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése, az anyagi jólét igazságtalan eloszlása.

Fontos megértenünk, hogy társadalmi és gazdasági rendszereink a természetes rendszerekbe ágyazva működnek, a természetes erőforrásoktól függnek. Ha ezeket ellehetetlenítjük, hosszú távon nem tudjuk fenntartani a társadalom működését.  A fenntartható fejlődés fogalma először 1987- ben az ENSZ úgynevezett Brundtland vagy „Közös jövőnk” jelentésében jelent meg, mint „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. A fenntarthatóság tehát az emberi társadalom képessége arra, hogy a természettel együttműködve, a természetes körfolyamatokat figyelembe véve hosszú távon működőképes maradjon.

A fenntarthatóságnak három, egymásba ágyazott pillére van, a fenntartható fejlődés valójában csak akkor valósulhat meg, ha a fenntarthatóság kritériumai mindhárom pillér esetében teljesülnek.

Pillér Fenntarthatósági kritériumok
Környezeti
  • A nem megújuló erőforrások felhasználásának csökkentése
  • A környezetszennyezés megállítása
  • természetes, lebomló anyagok használatának előnyben részesítése
  • A szemét, a felesleg minimalizálása;
Társadalmi
  • A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
  • Az alapvető emberi igények kielégítése, a szegénység eltörlése
  • Az alapvető emberi jogok globális megvalósulása
Gazdasági
  • A rendelkezésre álló erőforrások igazságos elosztása és hatékony felhasználása, amely hosszú távú hasznosítást tesz lehetővé
  • Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások számszerűsítése és beépítése a termékek árába
  • Lokális központú gazdasági rendszerek
  • Társadalmi vállalkozások

Az ENSZ által kezdeményezett Föld Charta a globális közösség közös etikai értékrendjét fogalmazza meg, amely hangsúlyozza mindannyiunk felelősségét egy fenntartható jövő megvalósításában:

„A Föld történelmének kritikus pontjához érkeztünk, amikor az emberiségnek döntenie kell a jövőjéről. Ahogy világunk egyre inkább sebezhetővé válik, a jövő egyszerre tartogat veszélyeket és új lehetőségeket. Annak érdekében, hogy előre tudjunk lépni, fel kell ismernünk, hogy a hatalmas kulturális és természetes változatosság közepette egy közös emberi család vagyunk közös sorssal. Össze kell fognunk, hogy egy fenntartható, globális közösséget hozzunk létre, amely a természet tiszteletére, az emberi jogokra, a gazdasági igazságosságra és a béke kultúrájára épít. „

Források: Wikipedia, The Natural Step, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

A GDP-n túl: Bruttó Nemzeti Boldogság

A sikeresség mutatói, mint például a GDP nem csupán mérik egy társadalom sikerességét, de jól tükrözik a társadalom értékrendjét, a sikeres fejlődés vélt irányát is. A GDP esetében ez az irány  a nemzeti jövedelem fejlesztése, a gazdasági teljesítmény fokozása; az üzenet pedig egyértelmű: A siker és a boldogság kulcsa az anyagi jólét. Bár ez a feltevés az alapvető szükségleteink kielégítésének szintjéig mindenképpen megállja a helyét, egy bizonyos pont után az anyagi javak felhalmozása már nem fog minket boldogabbá tenni. A felesleges fogyasztás mára társadalmunk egyik hajtóerejévé vált és amellett, hogy nem tesz minket boldoggá, a természeti erőforrások kimerüléséhez, komoly környezeti és társadalmi károkhoz vezet- amely mellékhatások a gazdasági mutatókban nem tükröződnek.

Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt a GDP- nél átfogóbb mutatók kidolgozására, amelyek nem csak a gazdasági teljesítményt, hanem a társadalom tagjainak  jólétét és  a környezeti hatásokat is tükrözik. Ezek közül talán a leginkább ismertté vált, immáron az ENSZ által is hivatalosan elfogadott  mutató a Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB). A BNB mutatót az 1970-es években Bhután negyedik királya hívta életre azzal a céllal, hogy az akkor igencsak elmaradott kis ország fejlődésének irányát kijelölje. Összhangban a buddhista tanításokkal, a nemzeti boldogságra építő fejlődés az emberek egyéni jólétét tartja szem előtt, amely szemben a GDP kizárólag gazdasági megközelítésével magában foglalja a kulturális, a társadalmi, a politikai és mentális jólétet is. A BNB a különböző társadalmi csoportok között kategorikus összehasonlítást tesz lehetővé, amivel hozzájárul jól célzott, a valós problémákra választ kereső megoldások megvalósulásához.

A jólét és a boldogság kutatásával Bhutánban már egy, a témára szakosodott kutatóintézet foglalkozik, amely az elmúlt 40 évben folyamatosan fejlesztette a boldogság kutatásának módszertanát. Jelenleg a BNB index 9 kategóriában összesen 33 különböző mutatóból áll össze. A mutatók méréséhez társadalomtudományi és közgazdaságtudományi módszertant egyaránt alkalmaznak, ezzel egy elegyet létrehozva az egyén helyzetének önmaga által történő szubjektív, és egzakt számokkal mérhető objektív jólétének megállapításához.

A BNB mérések által jelenleg használt 9 kategória a következő:

  • Pszichológiai jólét: A vizsgált személy belső, szubjektív elégedettsége az élettel. A jelenleg széles körben használt társadalmi mutatók csak objektíven ítélik meg egy társadalom jólétét – pl. bűnözési statisztikák, válási statisztikák stb. – ezek azonban nem tükrözik az egyén által megítélt boldogságot, az emberi kapcsolatok minőségét, az élettel való elégedettséget.  A pszichológia jólét nem feltétlenül következik a gazdasági jólétből- az ugyanis gyakran az emberek folyamatos elégedetlenségéhez vezet. Fordítva viszont elmondható, hogy egy életével elégedett ember feltehetőleg jobban fog teljesíteni gazdasági szempontból is.
  • Életminőség: A vizsgált személy anyagi jóléte és a társadalmi erőforrásokhoz (oktatás, egészségügy) való hozzáférésének mértéke, amely tényezők azonban nem kizárólag a gazdasági szempontból vett bevételekből eredeztethetőek.
  • Egészség: A testi és a szellemi jólét mutatói
  • Oktatás: Nem csak a hagyományos tantárgyak elsajátításában, de a kreatív tanulás és önkifejezés területén elért sikereket is méri. A jó oktatás nem csak tudást, de értékrendet és kultúrát is közvetít.
  • Kultúra: A közös identitás kialakítása, a közösség negatív külső behatásoktól való védelme érdekében elengedhetetlen a kulturális hagyományok megőrzése, a társadalom kulturális sokszínűségének fenntartása.
  • Időbeosztás: Egyensúly a fizetett munka, a fizetetlen munka (otthoni és társadalmi munka) és a szabadidő között. A megkérdezettek egy napjuk időbeosztásának ismertetésével jó képet festhetnek egy társadalom működéséről.
  • Jó kormányzás: Egyéni részvétel a politikai folyamatokban (a politikai jogok gyakorlása) és hozzáférés a kormányzati szolgáltatásokhoz.
  • Közösségi kapcsolatok: Segít megítélni a társadalmon belüli közösségi kapcsolatok minőségét, mivel ezek jelentősen hozzájárulnak egy társadalom fenntartható működéséhez. A mutatók a társadalmi felelősségvállalást (önkéntes munka, adományozás), a közösségi kapcsolatokat, a családi kapcsolatokat és a biztonságérzetet tükrözik legfőbb értékekként.
  • Természeti sokféleség és fenntarthatóság: Az emberi egészség és jólét, a társadalmi működés hosszútávú fenntarthatósága nagymértékben függ a természetes környezet minőségétől.
Bruttó nemzeti

Kategóriák és mutatók a Bruttó Nemzeti Boldogság méréséhez

 

Nagyfokú szubjektivitása miatt érték kritikák a BNB indexét, ugyanis a mutatók jelentős része a megkérdezettek egyéni megítélésére épít, ami a fejlődés kutatásának egy új szemléletmódját teszi szükségessé. Ezen kívül felmerülő probléma még, hogy a BNB kidolgozása során a bhutáni kultúra és értékrend központi szerepet kapott, ezáltal változtatás nélkül nem alkalmazható más országokra, így elveszik az eredmények összehasonlításának lehetősége is. Ettől független a Bruttó Nemzeti Boldogság gazdasága egy kis ország részére egyértelműen kijelölte a változás irányát, ami Bhután esetében nem az eszetlen iparosodás, hanem a kulturális és természeti örökségekre építő, a társadalmi jólétet szem előtt tartó megfontolt fejlődés.

Források:     The Second International Conference on Gross National Happiness, Gross National Happiness hivatalos oldal, The Centre for Bhutan Studies

A Kék Gazdaság elmélete

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jelenleg érvényben lévő gazdasági szemléletmód nem képes a Földünk lakosságának igényeinek kielégítésére. A kizsákmányoló gazdasági folyamatok a biodiverzitás (az élőlények és az élőhelyek sokszínűsége),  a természeti erőforrások  és a társadalom rovására mennek végbe. Úgy is mondhatjuk, hogy a jelenlegi rendszer a jövő nemzedékektől hitelezi a működéséhez szükséges alapanyagokat.

A Kék gazdaság elméletét Günter Pauli olyan innovatív gazdasági vállalkozások alapján dolgozta ki, amelyek a természet által inspirálva hosszú távon is fenntartható például szolgálnak egy új gazdasági szemléletmód kialakításában. A Kék gazdaság által javasolt megközelítés a természetes rendszerek (ökoszisztémák) mintájára épít, amelyek legfőbb tulajdonságai a következők:

  • Fizikai törvényeken alapuló energiaforrások (például napenergia, gravitáció)
  • Körfolyamatokra épülő működés, aminek következtében a rendszer hatékonyan és felesleges hulladékok nélkül működik
  • Folyamatos alkalmazkodás a környezethez

A gyakorlatban az Kék gazdaság szemléletmódjába illő vállalkozások jellemzője, hogy alkalmazkodnak a lehetőségekhez és minimalizálják a felesleget és a hulladékot azáltal, hogy újrahasznosítható alapanyagokat fenntartható módon hasznosítanak.  Az ilyen elven működő vállalkozások munkahelyeket teremtenek, növelik az élelmiszerbiztonságot miközben csökkentik a környezeti ártalmakat, sőt, hozzájárulnak a természetes ökoszisztémák regenerálásához.

Felhasznált források:

Gunter Pauli- A kék gazdaság, PTE- KTK, 2010, ISBN: 978-642-346-9          Gunter Pauli- “The Blue Economy.” Our planet ,2010, 24-27.

A social business története

1976- ban Muhammad Yunus bangladesi közgazdász egyenként 27 dolláros hitelt adott 42 bangladesi vállalkozónak, hogy kölcsöneiket visszafizessék és saját vállalkozásba fogjanak. Yunus alapelve az volt, hogy a szegény emberekben nagyon sok kreativitás és vállalkozói szellem rejlik, azonban gazdasági helyzetük révén nem juthatnak kölcsönhöz a bankoktól vállalkozásuk beindításához. Az igen alacsony összegű hitelek (úgynevezett mikrohitelek) mind visszafizetésre kerültek, a sémát Yunus 1983- ban a Grameen Bank keretei között intézményesítette. A Grameen bank eleinte mikrohitelezéssel foglalkozott, később pedig a social business gyakorlati megvalósulását segítette elő.

De mi is az a social business? Magyarul leginkább a társadalmi vállalkozás kifejezés írja le azokat a gazdasági kezdeményezéseket, amelyek közvetve vagy közvetlenül a szegénység és a társadalmi különbségek felszámolása érdekében jöttek létre. Muhammad Yunus, a social business elméletének kidolgozója két különböző típust különböztet meg:                                                                                             I. Olyan terméket vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás, amely egy konkrét társadalmi, környezeti vagy etikai problémára nyújt megoldást                                II. Egy profit- orientált vállalkozás, amelynek tulajdonosai szegény, hátrányos helyzetű emberek

Ahogy a social business 7 alapelve is kimondja, az ilyen vállalkozásokba befektető személyek/ cégek befektetésük összegét visszakaphatják, azonban a keletkezett haszonból nem részesülnek. Minden haszon, amit egy social business kezdeményezés hoz, vagy az alacsony jövedelmű tulajdonosokat illeti, vagy visszaforgatásra kerül a vállalkozás fejlesztésére.

Az I. típusú social business kezdeményezés prototípusa a Danone Grameen kezdeményezés, melynek keretein belül az ismert joghurt márka olyan megfizethető és hozzáférhető terméket dolgozott ki, amely hozzáadott tápanyagok révén elősegíti a szegénységgel és éhezéssel küzdő bangladesi gyermekek megfelelő tápanyagbevitelét. Az elmúlt években számos nagy nemzetközi cég csatlakozott a Grameen bankhoz az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, az áram és ivóvízellátás alapvető feltételeinek megteremtésében az egész világon.

Image

Muhammad Yunus Nobel békedíjas közgazdász
(Forrás: Wikipedia)

2011 óta a „Grameen Social Business- Global Initiatives” szervezet dolgozik a social business elterjesztésén világszerte- az alapelveknek megfelelő vállalkozásokat felkutatva, szakértelemmel és anyagilag is támogatva- fektetik le egy új gazdasági szemléletmód alapjait. A szegénység elleni küzdelemben elért eredményeiért Muhammad Yunust és a Grameen bankot 2006-ban Nobel békedíjjal tüntették ki.  A társadalmi és környezeti értékeket is figyelembe vevő (és gyakran előtérbe helyező) gazdasági szemléletmód váltásra világszerte nagy igény mutatkozik. Muhammad Yunus munkássága nyomán mára neves egyetemek alapítanak tanszékeket a társadalmi vállalkozások elterjedésének elősegítése érdekében. 2011- ben az Európai Unió Bizottsága a társadalmi vállalkozások fontosságát felismerve fejlesztési programot indított azzal a céllal, hogy a társadalmi vállalkozásokat feltérképezze és számukra kedvező jogi és üzleti környezetet biztosítson az elkövetkezendő években.

Felhasznált források: