Uncategorized kategória bejegyzései

A Lecsóblog elköltözik!

Kedves Látogatóink!

A Lecsóblog elköltözik a Pillangó Fejlesztések megújult honlapjának TUDÁSTÁR szekciójába (www.bffd.hu ) A jövőben minden friss tartalmat és idővel a régebbi bejegyzéseket is itt tudnak elérni, a lecsoblog.wordpress.com – on található tartalmak már nem frissülnek. Köszönjük eddigi érdeklődésüket blogunk iránt és reméljük megújult honlapunkon is olvasóink között köszönthetjük!

Üdvözlettel,

A Pillangó Fejlesztések csapata

Reklámok

Keresztény vegetarianizmus

A keresztény hagyományok közül a böjtölésről gyakran hallunk, amikor a hívek testi és spirituális megtisztulás céljából hosszabb rövidebb időre megvonják önmaguktól többek között a húst is. A köztudatban azonban a keresztény vallást nem azonosítjuk a vegetáriánus életmóddal, pedig a keresztény értékrendből egyesek számára logikusan következik a húsmentes étkezés.

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben még kizárólag növényeket fogyasztott, a keresztény vegetáriánusok szerint a Teremtések könyvében található alábbi idézet egyértelműen kifejezi, hogy az ember számára a megfelelő táplálék növényi eredetű:

Töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok.”(Ter 1,28-30)

Erastus Salisbury Field- Édenkert (1860) (Forrás: Wikipedia)

Erastus Salisbury Field- Édenkert (1860) (Forrás: Wikipedia)

Bár a Bibliában több utalás is található arra, hogy Isten engedményeket tesz a húsfogyasztásra- például az özönvíz után, amikor minden növény elpusztul- a keresztény vegetáriánusok szerint az alapvető keresztény értékek, mint az irgalom és az egymás iránti gondoskodás nem csak embertársainkat, hanem az érző lélekkel rendelkező állatokat is megilletik. Isten az állatokat az ember gondjaira bízta, hogy a fennmaradásukról gondoskodjunk- ez azonban egyesek szerint nem jelentheti az állatok kizsákmányolását, élelmi célokból történő leölését. Bizonyos források szerint maga Jézus Krisztus is vegetáriánus volt- annak ellenére, hogy bibliai utalások szerint fogyasztott halat. A „Ne ölj” parancsolat is értelmezhető oly módon, hogy az az állatok leölésére is vonatkozzon.

A kereszténység korai éveiben még sok felekezet működött húsmentes szabályokkal, ám később a kereszténység erőszakmentességének elve háttérbe szorult. Bizonyos rendek tagjai, mint a Karthauzi vagy a Ciszterci- szigorú vegetáriánus diétát folytatnak, így gyakorolván mértékletességet a mindennapok során. A Bibliai Keresztény Egyház és a Hetednapi Adventista Egyház is ajánlja a felekezet tagjai részére a húsmentes életmódot, elsősorban az erőszakmentesség megvalósítása érdekében, mivel véleményük szerint a modern állattartás nem tiszteli Isten teremtményeit. A keresztény hívők húsfogyasztásának kérdésével az 1970-es évek óta egyre több könyv és cikk foglalkozik, az elmúlt évtizedekben indult állatvédő mozgalmak vezéralakjai között is sok keresztény hívő embert találunk. Bár a háborúk, az emberi szenvedés ellen egyénileg nem sokat tehetnek, a vegetáriánus életmód lehetővé teszi a keresztények számára az élőlények szenvedése elleni fellépést.

Források: 1, 2, 3, 4

Kép

Készülődés a télre

Készülődés a télre

A Privát Lecsó Budapest zöldségközössége részére már készülnek a téli savanyúságok.

A közösség által támogatott mezőgazdaság története

A közösség által támogatott mezőgazdaság Japánban és Németországban egymástól függetlenül indult el az 1960-as években. Japánban a TEIKEI mozgalom hozta össze azokat a háziasszonyokat, akik szerettek volna családjuk asztalára ismert eredetű, egészséges élelmiszert tenni- ennek érdekében pedig vásárlói csoportokban tömörülve kerestek fel kistermelőket, akikkel szoros együttműködésben alakultak ki az első termelői- fogyasztói közösségek. Mindenközben Németországban a Rudolf Steiner által életre hívott biodinamikus mezőgazdasági szemléletmód és az erre építő közösségekben indult európai útjára a közösség által támogatott mezőgazdaság: A kisközösségben együtt élő, mezőgazdasággal nem foglalkozó családok közösségi földvásárlással és termelők foglalkoztatásával jutottak minden héten friss élelmiszerhez.

A kezdeti lépések után a közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mozgalommá nőtte ki magát, ahol a fogyasztók közvetlenül felelősséget vállalnak a mezőgazdasági termelés anyagi és társadalmi vonatkozásaiban. Ennek a rendszernek a sajátossága, hogy a fogyasztók nem közvetlenül a termékért, hanem a termelő munkájáért és a termelés költségeiért fizetnek;  szemben a globalizált élelmiszerkereskedelemmel, ahol a termelő gyakran nem részesedik a termelést fedezni képes haszonból.

Az első ma is elterjedt előfizetéses dobozrendszer Svájcban indult el az 1980- as években és innen terjedt tovább Amerikába majd Franciaországba. A közösség által támogatott mezőgazdaság egyik legismertebb elnevezése a CSA (Community Supported Agriculture) az angol nyelvből, feltehetőleg Amerikából származik; míg a francia AMAP(Association pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne)  elnevezés a mozgalomnak arra  törekvésére utal, hogy megmentse a kis családi gazdaságokat.

A közösség által támogatott mezőgazdaság mára egy világszerte több ezer gazdaságot támogató és fenntartó mozgalommá nőtte ki magát. Bár az értékesített termékek skálája, a fogyasztói elköteleződés és részvétel mértéke országonként, sőt, gazdaságonként eltér, törekvéseikben sok közös vonás található:

  • A mezőgazdaság negatív környezeti hatásainak csökkentése az ökologikus mezőgazdaság előnyben részesítésével, a széles terményskálával és a szállítási távolságok csökkentésével
  • A fogyasztói szokások alkalmazkodása a szezonális lehetőségekhez, egészséges étkezési szokások kialakítása
  • Az élelmiszerellátás átláthatóvá és megbízhatóvá tétele
  • Szolidaritás a közösség tagjai és a termelő között, valamint a közösségen belül

Felhasznált források: