alapelvek címkéhez tartozó bejegyzések

A japán TEIKEI mozgalom alapelvei

A közösség által támogatott mezőgazdaság úttörőjének számító Japánban a TEIKEI mozgalom mára több mint 14 millió tagot számlál, a Japán háztartások 22%- a tagja valamilyen termelői- fogyasztói közösségnek. A mozgalom alapvető célkitűzése egy olyan élelmiszerlánc létrehozása volt, amely független a hagyományos kereskedelemtől és erősíti a helyi közösségeket. A nagyipari mezőgazdaságot, a környezetszennyezést, a különböző nem kívánt adalékanyagokat elítélő  TEIKEI mozgalom megalapozta a Japán ökológiai mezőgazdaság kialakulását, a két mozgalom a mai napig szoros összefonódásban működik az országban.  Ellentétben egyéb külföldi kezdeményezésekkel , a TEIKEI mozgalom közösségi szerepe az élelmiszerellátáson túl az élet több területére is kiterjed, mint az egészségügy, az oktatás vagy a lakhatás.

A Japán TEIKEI mozgalom alapelvei:

  1. Kölcsönös segítségnyújtás elve: Mind a fogyasztók, mind a termelők egymás  megértésére és segítésére irányuló törekvése
  2. Célzott termelés elve:  A lehető legnagyobb változatosságú és kiemelkedő minőségű élelmiszerek termelésének ösztönzése a gazdaság termelési kapacitásának határain belül
  3. Termékelfogadás elve: Előleges egyeztetés után a fogyasztók elfogadják a termelő által kínált élelmiszert és főzési, étkezési szokásaikat is ehhez igazítják
  4. Közös ármeghatározás elve: Az árak kialakítása a termelők és fogyasztók közös megállapodása alapján történik, a termelés valódi költségeinek ismeretében
  5. Barátságok elmélyítésének elve: A baráti kapcsolatok elve megkönnyíti a termelők és fogyasztók közötti folyamatos kapcsolatot
  6. Az önálló elosztás elve:  A termény elosztása a tagokra épít és lehetőleg visszaszorítja a hagyományos szállítási módszereket
  7. Demokratikus irányítás elve: A közösség a termelő és a fogyasztók bevonásával, kockázatmegosztás elvén működő döntéshozást gyakorol
  8. A tanulás elve: Arra bátorítja a tagokat, hogy elmélyítsék a barátságokat és a nem természet- beni javak kultúráját, ezzel gátolva, hogy a közösség kizárólag egy termék- kereskedelmi csoport legyen
  9. A megfelelő csoportnagyság elve: Mivel a fent említett alapelvek csak egy meghatározott csoportnagyság esetén tarthatók meg, a tervezési folyamatok során figyelembe kell venni a gazdaság eltartó képességét
  10. Állandó fejlődés elve: Arra bátorítja a közösség tagjait, hogy folyamatos fejlődés révén érjenek el ideális körülményeket mind a termelő, mind a fogyasztók részére, szem előtt tartva az ökológiai mezőgazdaságot és a természet közeli életmódot
Reklámok

A social business 7 alapelve

A social business alapelveit Muhammad Yunus és Hans Reitz közösen alakították ki. Az általuk megfogalmazott 7 egyszerű mondat elégséges mind az elmélet megértéséhez, mind ennek alapján gazdasági aktivitások megtervezéséhez és elkezdéséhez:

Ezek a következők:

  1. A vállalkozás célja olyan problémák megoldása (extrém szegénység, oktatás, egészség hiánya, technológiai újításokhoz való hozzájutás hiánya, valamint környezetvédelmi ügyek), melyek a társadalmon belül embereket veszélytetnek; továbbá nem célja a profit-maximalizálás;
  2. Pénzügi és gazdasági fenntarthatóság;
  3. Az esetleges befektetők csak a befektetésük összegét kapják meg, osztalékot nem kapnak;
  4. Miután a befektetés összege visszafizetésre került, az esetleges nyereség a vállalatnál marad, és az csakis a tevékenység továbbfejlesztésére, további bővítésére fordítható;
  5. A tevékenység környezetvédelmi szempontból is fenntartható;
  6. A dolgozók a piacinak megfelelő bért kapnak, azonban a munkafeltételeik jobbak;
  7. Mindezt örömmel tegyük

Forrás: Grameen Creative Lab