egészséges táplálkozás címkéhez tartozó bejegyzések

Kevesebb hússal, egészségesen: Vitaminok és ásványi anyagok a növényi alapú táplálkozásban

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek az emberi szervezet működéséhez kis mennyiségben ugyan, de elengedhetetlenek, szervezetünk azonban többnyire nem képes őket előállítani.  A vitaminok szerepet játszanak testünk működésének szabályozásában, nem megfelelő vitaminbevitel esetén jellemző hiánytünetek jelentkeznek, amelyeket a megfelelő vitaminbevitellel megszüntethetünk. A vitaminokat jellemzően két csoportra, vízben és zsírban oldódó vitaminokra osztják- ez utóbbiak hasznosulásához és tárolásához az étrendben megfelelő mennyiségű zsiradékra van szükségünk. Az emberi szervezet működéséhet a vitaminokon kívül még szervetlen ásványi elemekre is szükség van, nagyobb mennyiségben makroelemekre (nátrium, magnézium, foszfor, kén, klór, kálium, kálcium), kisebb mennyiségben pedig mikroelemekre (pl. cink, fluor, jód)

Bár a zöldségek és a gyümölcsök jellemzően nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi elemeket, bizonyos csoportokhoz elsősorban állati eredetű élelmiszerekből juthatunk hozzá. Amennyiben kevesebb (vagy semennyi) állati eredetű terméket fogyasztunk, érdemes tudatosan olyan étrendet összeállítani, amely a vitaminok és ásványi anyagok teljes skáláját lefedi. Jó tudni, hogy míg az ásványi anyagok főzés/ különböző konyhai technikák bevetése esetén is megmaradnak, addig a vitaminok bizonyos hő vagy mikrohullám mennyiség esetén rohamosan bomlásnak indulnak- ezért is érdemes zöldségeket- gyümölcsöket lehetőleg nyersen (is) fogyasztani.

Az alábbiakban bemutatjuk azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek egy főként növényi alapú étrendben kellő odafigyelés nélkül hiányozhatnak- és bemutatjuk az alternatív forrásokat. Amennyiben a főként növényi alapú étrend megfelelően változatos és szezonális, a többi vitaminból és ásványi anyagból különösebb odafigyelés nélkül is megfelelő mennyiséget juttatunk a szervezetünkbe.

B12 vitamin

A B12 vitaminra a megfelelő idegműködéshez és a vörösvérsejtek előállításához van elsősorban szükségünk, hiányában vérszegénység és különböző idegrendszeri/ mentális tünetek léphetnek föl. Előállítására csak algák és baktériumok képesek, az emberi táplálkozás során elsősorban a táplálékláncon keresztül az állati termékekből juthatunk hozzá. A tudományos kutatások egyelőre ellentmondásos eredményeket hoztak arra a kérdésre, hogy az emberi szervezet képes e közvetlenül az algákból vagy algakészítményekből felvenni a B12 vitamint, ezért szigorú vegán étrend folytatása esetén a B12 vitamin pótlására étrend kiegészítők, vitaminnal dúsított élelmiszerek fogyasztásával van módunk. Amennyiben alkalmanként fogyasztunk állati eredetű termékeket, érdemes tudni, hogy a B12 vitamin legmagasabb koncentrációban a vörös húsban, a májban és a tojássárgájában található.

D- vitamin

Bár a D- vitamint szervezetünk megfelelő mennyiségű napsütés hatására maga is képes előállítani, a rövid téli nappalok során a napfény ehhez nem elegendő. A D- vitamin szerepe a szervezetben a foszfor és kalcium szintek szabályozása, hiányában a táplálékkal bevitt kalcium nem tud eljutni a csontokba, csontritkulás alakulhat ki. D- vitamin elsősorban állati eredetű élelmiszerekben, tojásban, májban és olajos halakban található. A növények egyáltalán nem tartalmaznak D- vitamint, azonban a gombák, amennyiben jutottak egy kevés természetes vagy UV fényhez szintetizálnak D- vitamint, ezért vegánoknak érdemes sok, lehetőleg vadon termő gombát fogyasztani.

Vas

A vasnak kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen szerepe van a vér oxigénszállító képességének kialakításában. Érdemes tudni, hogy a vas a növényi és állati eredetű élelmiszerekben különböző formában található, a növényekből fölvett vasat a szervezetünknek előbb át kell alakítania, amiben a C- vitaminnak is szerepe van. A megfelelő vas ellátáshoz tehát fogyasszunk vasban gazdag élelmiszereket- spenótot, káposztát, babot, szőlőt és figyeljünk oda a megfelelő C- vitamin bevitelre is.

A friss spenót kalciumban, vasban is gazdag, fogyasszuk minél gyakrabban!

A friss spenót kalciumban, vasban is gazdag, fogyasszuk minél gyakrabban!

Kalcium

Széles körben ismert, hogy kalciumra elsősorban a csontok szilárdságának kialakításához van szükség, ezen kívül azonban fontos szerepe van az idegrendszer és az izomzat üzeneteinek közvetítésében,valamint a vérnyomás szabályozásában is. A tej és tejtermékek fogyasztása köztudottan segít a megfelelő kalcium bevitel elérésében, azonban például tejből majdnem egy litert kéne meginnunk naponta, ha csak ebből szeretnénk fedezni a napi kalcium szükségletünket. Ezért érdemes tudni, hogy a gabonák közül a zab és az amaránt, az olajos magvak közül a szezám, a mandula és a napraforgó mag, a zöldségek közül pedig a brokkoli és a leveles zöldségek tartalmaznak nagy mennyiségben kalciumot.

Források:

  1.   1,
  2.  Watanabe Fumio, et al. “Characterization and bioavailability of vitamin B12-compounds from edible algae.” Journal of nutritional science and vitaminology 48.5 (2002): 325-331.
  3. Watanabe Fumio. “Vitamin B12 sources and bioavailability.” Experimental Biology and Medicine 232.10 (2007): 1266-1274.
  4. Smolin Lori A., Grosvenor Mary B. “Nutrition- Science and applications”, 2008. Wiley
Reklámok

Kevesebb hússal, egészségesen: Zsírok és olajok a növényi alapú táplálkozásban

Mint tudjuk, a túlzott zsiradék fogyasztás az emberi szervezet számára nem túl előnyös, arról azonban ritkábban esik szó, hogy milyen fontos élettani szerepet játszanak a zsírok és olajok az emberi szervezet megfelelő működésében. Zsírok nélkül az úgynevezett zsírban oldódó vitaminok (A,D, E,K) nem tudnak a szervezetben hasznosulni, de ezen kívül a zsíroknak fontos szerepe van a sejtfalak rugalmasságának és áteresztőképességének kialakításában, az energia hosszú távú tárolásában, az idegrendszer megfelelő működésének biztosításában és bizonyos szállító molekulák kialakításában.

A zsírok és olajok kémiai szempontból a trigliceridek közé tartoznak; egy glicerin vázra különböző hosszú láncú zsírsavak épülnek, ezek tulajdonságai és kombinációja fogja meghatározni a zsírok és olajok tulajdonságát. Telített zsírsavak esetében a zsírsavak szén atomjainak mindegyikéhez kapcsolódik egy hidrogén atom, míg a telítetlen zsírsavak esetében bizonyos szénatomokhoz nem kapcsolódik maximális számú hidrogén atom. Ezek a tulajdonságok a gyakorlatban a zsírok olvadási pontjára és élettani szerepükre is hatással vannak. A telített és telítetlen zsírsavak egy vegyületen belül különböző mértékben vannak jelen, bizonyos típusok az egyikből többet, a másikból kevesebbet tartalmaznak. Általában a szobahőmérsékleten szilárd anyagokat zsíroknak, míg a szobahőmérsékletek folyékonyakat olajnak nevezzük. Általában elmondható, hogy optimális esetben az emberi szervezetnek 60- 65 gramm zsírra van szüksége naponta (ez kb. 4 evőkanálnak feleltethető meg), amelynek maximum 25%- a lehet telített zsírsav, a többi lehetőleg telítetlen zsírsavakból álljon.

A telített zsírsavak fogyasztását az elmúlt évtizedekben az orvostudomány szoros összefüggésbe hozta a keringési rendellenességek kialakulásával, elsősorban a vér koleszterin szintjére gyakorolt hatásuk miatt. Szervezetünknek azonban ezekre a vegyületekre is szüksége van, bár az elmondható, hogy kisebb mértékben, mint a telítetlen zsírsavakra. Nagyobb problémát jelentenek a transz- zsírok, amelyek a mesterséges zsiradékok (margarinok, sütőzsiradékok) előállításakor keletkeznek. A transz- zsíroknak az emberi szervezetben semmilyen ismert biológiai funkciója nincsen, ellenben bizonyítottan összefüggnek a magas „rossz” koleszterinszint és ezáltal a keringési betegségek kialakulásával. Bár minimális mértékben a vörös húsok és tejtermékek is tartalmaznak transz- zsírsavakat, a leginkább mégis az erősen feldolgozott élelmiszerek, pl. a cukrászipari termékek, a gyorséttermi ételek, levesporok és a zsiradékban sült ételek tartalmazzák nagy mértékben ezeket a vegyületeket. Magyarországon 2014 februárjában lépett életbe az a szabályozás, amely az ételek zsírtartalmának 2%- ában maximalizálja a megengedett transz- zsír tartalmat. Ettől függetlenül sok gyorséttermi étellel, kakaómasszával, hidrogénezett olajokkal készült péksüteménnyel még mindig lehetséges az egészséges mértéknél több transz- zsírt bevinni a szervezetünkbe.

A fehérjékhez hasonlóan a zsírok között is találunk esszenciális zsírsavakat, melyek elengedhetetlenek az emberi szervezet működéséhez, azonban külső forrásból kell őket bevinni. Ebben a csoportba tartoznak a többszörösen telítetlen omega- 3 és omega- 6 zsírsavak, amelyeket a reklámokból és margarincsomagolásokról már jól ismerünk. Érdemes azonban ezeket is étrendkiegészítők és margarin helyett természetes formában bejuttatni a szervezetbe. Az optimális arány az emberi szervezet számára 5 egység omega 6 és egy  egység omega 3 zsírsav bevitel. Omega 3 zsírsavak elsősorban a tengeri halak zsírjában és bizonyos növényi olajakban fordulnak elő. Bár alapjában véve a tengeri halak egészséges fehérje és zsírforrásnak számítanak, a tengervizek szennyezettsége révén nagymértékben tartalmazhatnak nehézfémeket. Helyette a növényi alapú táplálkozásban a lenmag, a chiamag, a dió, a kender és a repce magok, illetve olajok fogyasztásával juttathatjuk szervezetünket megfelelő mennyiségű omega 3 zsírsavhoz. Az omega 6 zsírsavak állati eredetű forrásai a tojás és a szárnyas hús, de a növényevők bátran válogathatnak a különböző olajos magvak és hidegen préselt növényi olajok (kukorica, napraforgó, repce, len) közül. A lényeg itt is elsősorban a változatosság és a mértékletesség, az mindenesetre egyértelmű, hogy jót teszünk szervezetünkkel, ha egy zacskó chips helyett egy marék mandulát ropogtatunk el.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a fent leírtakat, hogy segítsük az eligazodást.

Zsírok

Források: 1, 2, 3, 4, 5, Wikipedia szócikkek: Fat, Trans- fat, Saturated fat, Unsaturated fat, Omega 6, Omega 3

Kevesebb hússal, egészségesen: Fehérjeforrások a növényi alapú táplálkozásban

Vegetáriánusok, vegánok gyakran szembesülnek a kérdéssel: Ha nem eszel húst (tejet, tojást) akkor mégis mit eszel? A leggyakrabban talán a megfelelő fehérjebevitel áll a támadások középpontjában- sokak számára hús nélkül ez elképzelhetetlen. Megfelelő körültekintéssel pedig hús nélkül is lehetséges az egészséges, fehérjében gazdag táplálkozás kialakítása; kicsit több odafigyeléssel pedig egy állati eredetű termékektől teljesen mentes, vegán életmód is kielégítheti az emberi szervezet minden igényét.

Az élő szervezet működéséhez elengedhetetlenek a fehérjék- a szervezet szabályozását végző enzimek, hormonok, a vérünkben oxigént szállító molekulák, a test minden apró részletében jelen lévő felépítő molekulák mind- mind a fehérjék népes családjába tartoznak. A fehérjéket aminosavak építik fel, ezekből 21 különböző létezik. A különböző aminosavak számától, típusától és sorrendjétől függ egy adott fehérje sajátossága, funkciója. A 21 aminosavból 12-őt a szervezetünk maga is képes előállítani építőelemeiből- szénből, nitrogénből, oxigénből és egyéb atomokból- van azonban 9, úgynevezett esszenciális aminosav, melyet az emberi szervezetbe a táplálékkal kell bejuttatni. Amikor tehát a megfelelő fehérjebevitelről beszélünk, érdemes szem előtt tartani, hogy ez nem csupán mennyiségi kérdés, hanem a bevitt fehérjék kedvező összetételére is vonatkozik. Nehezíti a dolgunkat, hogy szemben a zsírral és bizonyos vitaminokkal, a szabad aminosavak gyorsan kiürülnek a szervezetünkből, ezért fontos a napi rendszerű, minden szükséges aminosavat tartalmazó fehérjék fogyasztása.

Teljes értékű fehérjének azokat az ételeket nevezzük, amelyeknek az aminosav összetétele arányaiban megközelíti az emberi szervezetben található fehérjék aminosav összetételét. Értelemszerűen ebbe a csoportba elsősorban az állati eredetű élelmiszerek, húsok,tejtermékek és a tojás tartoznak, valamint a növényi eredetű ételek közül a szója és annak különböző feldolgozott termékei (tofu, szójatej). Ám akkor sem kell kétségbe esnünk, ha sem húst, sem szójatermékeket nem fogyasztunk. A nap folyamán, ha megfelelően kombináljuk az ételeket, minden esszenciális aminosavat be tudunk juttatni a szervezetünkbe.

Mivel a növényi szervezet működéséhez is elengedhetetlen a  fehérjék jelenléte, elmondhatjuk, hogy a közhiedelemmel ellentétben minden növényi eredetű táplálékban található bizonyos mennyiségű fehérje. A leginkább fehérje dús ételek közé tartoznak a hüvelyesek (pl. bab, lencse, borsó, csicseriborsó, szója), az olajos magvak (pl. dió, mandula, mogyoró, napraforgó mag, szezámmag), a különböző gabonák (pl. zab, búza, köles, quinoa, amaránt), valamint a sötétzöld zöldségek (spenót, kelkáposzta). Amennyiben ezen táplálékcsoportok mindegyikéből fogyasztunk 1-2 félét a nap folyamán, friss, szezonális zöldségekkel kiegészítve, minden esszenciális aminosavat be tudunk juttatni a szervezetünkbe. Ha lakto- ovo vegetáriánusok vagyunk, a tojás és a tejtermékek fogyasztásával méginkább megkönnyíthetjük a dolgunkat, ezek az élelmiszerek ugyanis nagy mennyiségben tartalmazzák az emberi szervezet működéséhez szükséges esszenciális aminosavakat.

De mégis mennyi fehérjére van szüksége az emberi szervezetnek? A 20. század közepe óta az orvosok és a tápláléktudományokkal foglalkozó szakemberek nem igen jutnak dűlőre a kérdés felett, az elmúlt évtizedekben feltehetőleg túlértékerték a fehérje bevitel szükséges mennyiségét. Különböző fogyókúrás módszereknél is gyakran ajánlják a magas fehérjetartalmú étkezést és a szénhidrátok elhagyását az étrendből, miközben 1 gramm fehérje és 1 gramm szénhidrát is 4 kalóriát tartalmaz, tehát a testsúlyra gyakorolt hatásuk mintegy azonos. Bár a megfelelő izomműködéshez, így a testedzés hatásosságához valóban hozzájárulnak a fehérjék, akkora mennyiségben azonban nincs rájuk szükség, mint amilyen dózisokat a ma oly divatos testépítő szerek, fehérje turmixok tartalmaznak. A húsfogyasztás széles körű elterjedésének és mindennapivá válásával a fejlett országokban egy átlagos felnőtt az ajánlott fehérje mennyiség többszörösét viszi be szervezetébe, ez pedig egészségügyi problémákhoz- pl.  a vesék megbetegedéséhez vezethet. A manapság táplálkozási szakemberek által ajánlott napi fehérje mennyisség egy átlagos felnőtt számára 40- 50 gramm, amely komoly fizikai aktivitás (sport, fizikai munka) esetén akár 30- 40% – al is megnövekedhet.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a magas fehérje tartalmú élelmiszerek 100 grammra vonatkoztatott fehérje tartalmát. A csak főzve fogyasztható élelmiszerek esetén (húsok, hüvelyesek) 100 gramm nyers vagy száraz alapanyag megfőzött formájára vonatkoznak az értékek.

fehérje

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Táplálkozási típusok

A teljes értékű élelmiszerekről,az egészséges táplálkozásról már sok szó esett a Lecsóblogon, mi is gyakran említettük a vegetáriánus, vegán táplálkozást. Azonban mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések? Az alábbi táblázattal szeretnénk segíteni kategorizálni a különböző táplálkozási típusokat, hogy olvasóink könnyebben eligazodhassanak a gyakran kusza terminológiában. Egy egyén táplálkozási típusa lehet tudatos döntés, vallási előírás, de csupán a megszokás eredménye is. Ebben az összefoglalóban elsősorban az állati és növényi eredetű ételeket különböző módon kombináló étrendeket mutatjuk be és nem ejtünk szót az elmúlt évtizedek főleg súlyvesztésre kihegyezett diétáiról. A húsfogyasztás környezeti és társadalmi vonatkozásairól itt olvashat, a különböző táplálkozási típusokat most elsősorban egészségügyi szempontból vetettük össze.

táplálék táblázat

Táplálkozási típusok előnyei és hátrányai, a nagyobb képért kattintson!

 

Alapvetően elmondható, hogy minden táplálkozási típusnak vannak előnyei, azonban buktatói is- egy jól összeállított, húst mértékkel tartalmazó étrend lehet egészséges, miközben egy rosszul összeállított vegetáriánus étrend okozhat egészségügyi problémákat fogyasztójának. Bármelyik étkezési típust is választjuk, tartsuk szem előtt, hogy a legfontosabb a változatosság, a szezonalitás  és a teljes értékű élelmiszerek minél nagyobb mértékű beépítése étrendünkbe. Megfontolandó, hogy minél korlátozóbb egy étrend, annál nagyobb figyelmet szükséges szentelni a fogyasztott élelmiszerek megválasztásának, hogy minden megfelelő tápanyagot és vitamin bejuttassunk a szervezetünkbe.

Források: 1, 2, 3, 4

A vegetáriánus táplálkozásról

Kevés kellemesebb hétvégi kikapcsolódást tudok elképzelni, mint friss zöldségek között válogatva sétálni a napsütötte piacon és azon merengeni, hogy a helyi termelőtől vásárolt élénk-színű céklából főzelék, borscs vagy sütemény készüljön ebédre. Vegetáriánusnak lenni többet jelent, mint rántott hús helyett rántott sajtot vagy gombát enni csalamádéval a krumplipüré mellé a vasárnapi ebédeken. Vegetáriánusként élni tudatos választás eredménye, mely mögött többféle motiváció húzódhat meg. Mielőtt számba vennénk ezeket a tényezőket és kifejtenénk a növényalapú táplálkozás élettani és pszichés hatásait, fontos tisztázni, mit jelent a vegetáriánus étrend. A vegetarianizmusnak különböző szintjeit ismerjük: A klasszikus vegetáriánusok étkezéseikből teljesen elhagyják a húsokat, ám más állati eredetű ételeket szívesen fogyasztanak. Sőt a peszko-vegetáriánusok úgy gondolják, hogy a vegetáriánus étrendbe a halakból készült fogások is beleférnek. Mások a húson kívül a tejet is mellőzik a táplálkozásukból, ők az ovo-vegetáriánusok. Akik pedig a tojást hagyják ki az étkezésükből, a tejet viszont nem, a lakto-vegetáriánusok táborát erősítik. A vegánok semmiféle állati eredetű alapanyagot nem használnak ételeik elkészítése során – többen még mézet sem. A vegán kifejezés egyébként a latin ‘vegetus’ szóból ered, melynek jelentése ‘élettel teli’. Vajon valóban élettel teli egy ilyen étrend?

Ha arról kérdezzük a vegetáriánusokat, miért nem kerül a tányérjukra hús, számos magyarázatot kaphatunk. Többen gondolják úgy, hogy így lehet megvalósítani az egészséges táplálkozást, és alapul véve az “amit eszel, az leszel” bölcsességet,  tudatosan odafigyelnek szervezetük egyensúlyára és igényeire. Másokat állatjóléti szempontok vezérelnek, nem szeretnének hozzájárulni fogyasztóként  azokhoz a kegyetlenségekhez, melyektől a nagyüzemei állattartásban élő tehenek, tyúkok és disznók szenvednek, mielőtt a szupermarketek hűtőpultjaira kerülnek. Sokan vannak olyanok is, akik vallási megfontolásból nem esznek húst: a krisna tudatú hívők, a hinduk is úgy gondolják, hogy spirituális lényként más élőlényekben kárt okozni nem megengedett. Motiváció lehet még a környezettudatosságra, a minél kisebb ökológiai lábnyomra való törekvés is, hiszen a  haszonállatok tenyésztése jelenleg egyike a leginkább környezetszennyező iparágaknak és jelentős szerepet játszik az globális klímaváltozásban is.

Fontos érv lehet a vegetáriánus táplálkozás mellett a szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatása. Több friss táplálkozástudományi kutatás eredménye támasztotta alá, hogy növényi alapú étrenddel megelőzhetők, sőt visszafordíthatók a nyugati világ vezető halálokai. Az egyik leggyakoribb civilizációs betegségnek a szív- és érrendszeri betegségeket tartják, melyek kockázata csökkenthető, ha kevesebb állati és több növényi eredetű táplálékot juttatunk a szervezetünkbe. A szívbetegségeken kívül a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben is segíthet, ha több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, melyek átlagosan hatvannégyszer több rákellenes antioxidánst és fitokemikáliákat (a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki)  tartalmaznak. A vegetáriánusok között ritkábban fordul elő elhízás, 2-es típusú diabétesz, székrekedés, köszvény, epekőbetegség, vesekő, magas vérzsírszint és magas vérnyomás.

A vegetáriánus étkezéssel szembeni leggyakrabban hangoztatott ellenérv szerint bizonyos tápanyagok és vitaminok kizárólag az állati eredetű termékekben lelhetők fel. Ez így nem teljesen igaz, viszont valóban fontos, hogy  ha úgy döntünk, elhagyjuk étkezéseinkből a húst, fokozottan figyeljünk a fehérjék, omega-3 zsírsavak, vas, cink, kalcium, D-vitamin és B12 vitamin megfelelő mennyiségű bevitelére.

A test alapvető funkcióin túl táplálkozásunk hatással van a személyiségünkre és a gondolkodási folyamatainkra is. Egy izgalmas amerikai kutatás kapcsolatot keresett az étkezési szokások és a személyiség között. Azok a főiskolai hallgatók, akik vegetáriánus étrendet követtek a húsevőkhöz képest magasabb pontszámokat értek el olyan teszteken, melyek az önbizalmat, a teljesítményt, kitartást és autonómiát mértek. Egy másik érdekes vizsgálat szerint a növényi alapú táplálkozás hívei jobban teljesítenek memóriát mérő feladatokban, összehasonlítva azokkal, akik nem kizárólag zöldségeket és gyümölcsöket esznek. Persze ezek alapján még nem vonhatunk le messzemenő általános következtetéseket a vegetáriánusok gondolkodásáról és személyiségjegyeiről, ugyanakkor az több vizsgálatból kiderült, hogy milyen szokásokkal rendelkezik egy tipikus vegetáriánus. A tipikus vegetáriánusok legtöbbször magasan kvalifikáltak, fiatalabbak, az átlaghoz képest kevesebb köztük a dohányzó és alkoholt fogyasztó,  rendszeresen  sportolnak és tudatosak a táplálkozásukkal és annak ökológiai hatásaival kapcsolatban. Ami pedig a nemi eloszlást illeti, talán nem olyan meglepő, hogy több nő képes lemondani a húsról, mint férfi.

Mérlegelve a fentieket, vonzó alternatívának tűnhet a vegetarianizmus, hiszen azon túl, hogy hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, tudatosabbá és kreatívabbá teszi az életvezetésünket.  Kezdetben nagy kihívás, hogyan készítsünk ízletes és változatos ételeket kizárólag növényi alapanyagokból, hiszen nem könnyű elszakadni a táplálkozási tradícióktól és berögződésektől. Azonban ha nyitottak vagyunk, tanácsokat kaphatunk tapasztaltabb vegetáriánusoktól és inspirálódhatunk vegetáriánus recepteket kínáló blogokról is, így kalandos felfedezéssé válhat a válogatás a fűszerek és a piacon kínált vagy a kertben termett finomabbnál finomabb zöldségek között.

Források: 1, 2, 3

A cikk szerzője Oláh Gyöngyi, a Lecsóblog önkéntes cikkírója