gyógyító táplálkozás címkéhez tartozó bejegyzések

Fekete retek

A fekete retek ( Raphanus sativus var. niger) a Földközi- tenger keleti partvidékéről származó növény, amelyet bizonyos források szerint már az Egyiptomiak is nagyra becsültek.  A fekete retek tipikus téli zöldségünk, a kora ősszel elvetett fekete retek egész télen folyamatosan felszedhető, a fagyos talajban sem megy tönkre. A múlt század közepéig egész Európában elterjedt téli zöldségféle volt, magas vitamintartalmának és egyéb kedvező élettani hatásai révén a népi gyógyászatban is fontos szerepet töltött be. Azóta a helyét átvették a kevésbé markáns ízű piros és fehér retkek, ezeknek azonban kedvező élettani hatásaik is gyengébbek. Az utóbbi években ismét felvirágzóban van a fekete retek, termelői piacokon egész télen hozzáférhető- manapság elsősorban Kelet- Európában és az Egyesült államokban fogyasztják.

A fekete retek íze a többi retekhez hasonló, azoknál azonban markánsabb, gyakran a tormához hasonlóan csípős, kissé kesernyés. A húsa fehér, szálkás, kemény. Fogyasztható nyersen sózva, olajjal, ecettel; jól passzol a többi téli salátanövényhez,mint például a káposztafélék, a sárgarépa, a karalábé. Főzve is jó szolgálatot tesz, elsősorban a többi hagyományos leveszöldség mellett. Érdekes módon megpirítva, megsütve elveszti csípősségét, így a karalábéhoz hasonló íze lesz.

Vásárláskor a kemény, hibátlan gumókat keressük, a zöldje nélkül a hűtőszekrényben akár 1-2 hétig is eláll. Fogyasztás előtt mindenképpen hámozzuk meg és ne együk magában, mert gyomorfájást okozhat.

A népi gyógyászatban elsősorban a légúti rendszer egészségének megőrzésére és visszanyerésére használták; enyhíti a megfázásos tüneteket, mint a rekedtség és a köhögés. Csípősségét magas kén tartalma okozza, amely pozitívan hat az emésztőrendszer működésére, serkenti az epe működést. Magas vitamin és ásványi anyag tartalma révén immunerősítő hatása is ismert. Pajzsmirigy problémák és komolyabb gyomorproblémák  (fekély, gyomorhurut, epekő) esetén fogyasztása nem ajánlott!

Méregtelenítő, gyomorerősítő kúrákhoz a reszelt retek kipréselt levét fogyasztják napi 0,5-1 deciliter mennyiségben. Megfázáskor készíthetünk a fekete retekből házilag köhögés elleni és immunerősítő szirupot:  egy nagyobb retket vágjunk félbe, vájjuk ki a közepét és töltsük meg mézzel. Egy nap után a retek jótékony vegyületei a mézbe oldódnak, ezt fogyasszuk  a tünetek enyhítésére. A türelmetlenebbek a már fent említett reteklevet is elkeverhetik mézzel.

Receptek ízelítőül:

IMG_0355

Reklámok

Gondolatok az egészséges táplálkozásról

 „Az vagy, amit megeszel” – mondás eredetileg Feuerbach a német filozófus frappáns rövid megfogalmazása. A Spiritualitás és Materializmus (1863) című tanulmányában fogalmazza meg tételét, mely szerint az elfogyasztott étel az ember mentális és lelki állapotára is kihat, rövid és hosszú távon egyaránt. Az angol nyelvterületen Victor Lindlhar honosította azt meg, az 1930-as években.

Korábban az európai kultúrában Hippokratész hangsúlyozta a táplálkozás és a gyógyulás, valamint az egészség összefüggéseit. „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”  mondta, de a hagyományos kínai orvoslás, és az indiai ayurvéda is ismeri és használja azt a tudást, amely nem csupán a szigorúan vett gyógynövényeket alkalmazza egészségmegőrzésre és gyógyításra, hanem gyakorlatilag minden növény az emberre fizikai és szellemi szinten gyakorolt hatását is ismeri és használja. Ezt a táplálkozási irányzat a gyógyító táplálkozásnak hívjuk. A gyógyító táplálkozás alapelveinek alkalmazásával betegségek kialakulása megelőzhető, több betegség gyógyítható.

A táplálkozásunk fizikai és mentális, lelki szinten egyaránt hat ránk. Sokan ismerjük a sokfogásos húsos étkezezés utáni elnehezült állapotot. Csak újabban kezdődtek kutatások arra nézve, hogy az állatok leölése során keletkező stressz-hormon hogyan hat az emberre. Szintén kevés még a megbízható vizsgálat arról, hogy a növekedési hormonok, melyekkel a legtöbb országban az állatok növekedését serkentik, hogyan hatnak az ember egészségi állapotára.

Egészséges táplálkozásnak azt tartjuk, amely nem okoz, sőt, segít megelőzni a betegségeket-  mely során az évszaknak megfelelő zöldségeket és egyéb teljes értékű, növényi eredetű táplálékot fogyasztunk. Fontos még, hogy ételeinket lehetőleg  magunknak készítsük el, azaz ne fogyasszunk gyorséttermi ételeket, mikróban melegíthető készen megvásárolt ételt és mesterséges alapanyagokat (stabilizátorokat, tartósítószereket, színezékeket, ízfokozókat) tartalmazó termékeket.

Az évszakos táplálkozás elsajátítása megújítja konyhai szokásainkat is: kísérletezhetünk, alkothatunk kedvünkre, kicsit zárójelbe tehetjük a megszokott sztereotípiáinkat. Az évszakos táplálkozás lényege röviden csak annyi, hogy az adott időszakban megtermő növényeket fogyasztjuk elsősorban.

A táplálkozásunk tehát egyéni szinten valamilyen módon mindenképp hatással van ránk, egészségünket, jól, vagy rosszul-létünket befolyásolja.  Ugyanilyen módon egy egész közösség (ország, nép, földrész) táplálkozási szokásai társadalmi és környezeti hatásokat is eredményeznek.

Manapság a legtöbb ember szokásainak, tudása, választása alapján döntheti el, hogyan is táplálkozik. A főbb táplálkozási módozatok a következők, a húsos,  a szemi-vegetáriánus, a vegetáriánus, vegán étrend és a nyers táplálkozás. A továbbiakban majd részletesebben szólunk ezekről is. De a szokásos fenti kategorizálás mellett mi még különbséget teszünk az alapvetően otthoni háztartásvezetésre épülő étkezés, és a tömegétkeztetési szolgáltatások igénybevétele között.

Szezonális zöldségek a miskolci Pro Lecsó zöldségközösségben: szezonális, egészséges, finom!

Szezonális zöldségek a miskolci Pro Lecsó zöldségközösségben: szezonális, egészséges, finom!