Új gazdasági rendszerek

Az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése- bár sokak számára kiemelkedő életszínvonalat tett lehetővé-  mégis olyan folyamatokon keresztül zajlott,  melyek a hosszútávú társadalmi és környezeti fenntarthatóságot tették kockára. A modern gazdasági rendszerek alapköve az anyagi fejlődés, azonban a javakért fizetett ár nem mindig tükrözi az azok előállításakor felmerülő társadalmi és környezeti mellékhatásokat.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által 2011-ben publikált jelentés felhívja a figyelmet a gazdasági szemléletváltás szükségességére.  A véges természeti erőforrások kiaknázása és a folyamatos népességnövekedés miatt Földünk eltartó képessége egyre csökken, miközben egyre növekszik a társadalmi egyenlőtlenség gazdagok és szegények között. A 21. század új gazdasági rendszereinek olyan módon kell megvalósulnia, hogy az anyagi jólét ne komprommitálja a társadalmi és ökológiai rendszereket.  Számos olyan előremutató kezdeményezéssel találkozhatunk a világon, amelyek különböző módon próbálnak gyakorlati megoldásokat találni az egyre égetőbbnek tűnő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra. Például a UNEP által leírt „zöld gazdaság” -ban a jövedelem és a foglalkoztatottság növekedését olyan magán és közbefektetések jellemzik, amelyek csökkentik a CO2 kibocsájtást és a környezetszennyezést, javítják az energia és erőforrás felhasználásának hatékonyságát, és megelőzik a biodiverzitás és az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások tönkretételét.

Miközben a „zöld gazdaság”-ban a hangsúly a természeti erőforrások fenntartható felhasználásán van, a Muhammad Yunus által megfogalmazott „Social business” (tükörfordításban „társadalmi vállalkozás”) elsődleges célja, hogy valamilyen társadalmi problémára megoldást találjon. A „Social business” egyik alapelve, hogy a befektetők a vállalkozás beindulta után csak befektetésük összegét kaphatják vissza, minden haszon a vállalkozásban résztvevő dolgozókat és a hosszútávú fenntarthatóságot szolgálja.

A „Kék gazdaság” elmélete Günter Pauilitól származik, aki olyan fejlesztési projektek megvalósulását szorgalmazza, melyek a természetes folyamatok mintájára működnek. Egy ilyen gazdasági rendszerben nincsenek felesleges melléktermékek, csak alapanyagok, melyek egy másik termelési folyamatban felhasználhatóak.

Az „Új gazdasági rendszerek” fejezetben ezekkel az előremutató kezdeményezésekkel szeretnénk megismertetni olvasóinkat. Egyesületünk Pro Lecsó programján keresztül szeretnénk azt is bemutatni, hogy hogyan lehet ezt az új gazdasági szemléletmódot a gyakorlatban is alkalmazni.

Tartalom (Frissítés alatt)

  1. Social Business
  2. Kék Gazdaság
  3. A sikeresség mutatói: A GDP-n túl
  4. Agro- based social business: példák a világból
  5. Gyakorlati vonatkozás: Social business- Kék gazdaság elemeinek megvalósulása a Pro Lecsó programokban,  a siker és a buktatók tényezői

Források:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s