A sikeresség mutatói: A GDP-n túl

A szélesebb közönség számára különösen a 2008-ban kezdődő válság mutatta meg a II. világháború után, hogy az általánosan a gazdaság mérésére szolgáló GDP (Gross Domestic Product – Bruttó Hazai Termék) csak egy igen korlátos módon használható. A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak összességének értéke és a nemzetgazdaságok teljesítményének a mérésére használják. A GDP, mint mutató, nem oly régi, a II. világháború után vezették be, mert képesnek tartották a növekvő termelés mérésére, makro-gazdasági folyamatokról megfelelő adatokat szolgáltatott.

Ugyanakkor használata több szinten is félrevezető: mutathat megnövekedett GDP-t például egy igen tragikus társadalmi helyzet, például egy földrengés elpusztíthat egy teljes területet is akár, a következő év statisztikája mégis előnyös képet mutatna, – ha csak a GDP-ből tájékozódnánk – hiszen az újjáépítés költségeit jelezné a mutató elsősorban. A GDP tehát sokszor elválik a társadalmi jótól, így tehát csak igen szűk keretek között érdemes rá úgy hivatkozni, hogy ha a GDP nő, akkor az feltétlenül az adott társadalom egészének a számára jó.

A GDP gazdasági hiányossága, hogy eleve nem mutat valós képet egy adott gazdasági egységről, a legszegényebbek, és a leggazdagabbak, és a fekete, valamint a szürke gazdaság is kimarad elemzési körében.

Míg általánosságban itthon mind a laikus, mind a szakmai közönség a GDP-t fő gazdasági mutatónak tartja, már léteznek olyan más mutatók, amelyek a gazdaságot és társadalmat (amennyiben ez egyáltalán szétválasztható) együttesen kezelik, és megfelelő hangsúlyt helyeznek a jól-lét kérdéseire is.

Érdekesség, hogy az Európai Parlament már 2007-ben, tehát egy évvel a válság kitörése előtt szakértői konferenciát tartott arról, hogy hosszabb távon mivel lehetne a GDP-t kiváltani. Ennek egyik fő oka a GDP egyik nagy hiánya, hogy „nem tartalmaz utalást a korlátozott természeti erőforrások igénybevételére, ezért a használatával a földi ökoszférára csak úgy lehet tekinteni, mint egy likvidálás alatt álló üzleti vállalkozásra. Emellett nem tudja megragadni a kiterjedt informális gazdaságot, az önkéntes és családi munkát, érzéketlen a technológiai fejlődés tényeire, a humántőke fejlesztését célzó ráfordításokra, és általában az élet minőségét meghatározó körülmények tükrözésére.” (forrás: Világgazdaság)

Egy olyan gazdaság kialakításán, amelynek nem csupán a folytonos növekedést, hanem a gazdaságot vivő társadalmi lények jólétét, sőt az egész ökoszisztéma jólétét is biztosítania kell, már sokan dolgoznak.

Ezekből adunk itt ízelítőt, és remélhetőleg cselekvésre inspiráló tudást.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s